Március 15-én, a nemzeti ünnep alkalmából adta át az önkormányzat a Csömör Díszpolgára és Csömör Községért Emlékérem kitüntetéséket. Az idei kitüntetettek jobbról balra: Kiss Attila, Mónus Mihály Dániel, Kapocsy Györgyné és ifj. Kapocsy György, akik családtagként Kapocsy György posztumusz díját vették át. Az elismerésben részesítetteket Tormay-Lesták Mária alpolgármester és Szántóné Hermányos Mária képviselő méltatta. A díjakat a méltatók mellett Fábri István polgármester adta át.
Kapocsy György 1941. január 19-én született Budapesten. Szülei Kapocsy Elemér és Schulthaus Ilona. Testvére Kapocsy Ilona.Általános iskolai éveit a Budapest VIII. kerületi Jázmin és Práter utcai iskolákban töltötte, majd a Vörösmarty Mihály Fiú Gimnáziumban érettségizett 1959-ben. 1961-ben szakmunkásként mélynyomó fényképészként végzett. Felesége, immáron tíz éve özvegye Kapocsy Györgyné, született László Éva, akivel 1968. július 13-án kötöttek házasságot Budapesten, aki pénzügyi főelőadóként dolgozott. 1998-ban költöztek Csömörre.Gyermekük, ifj. Kapocsy György 1972-ben született, jelenleg logisztikai vezetőként dolgozik. Egy fiú unokájuk van.
Kapocsy György teljesen saját erejére támaszkodva vált országosan és nemzetközileg ismert természetfotóssá.
Első díját még gimnazistaként kapta az Első Országos Középiskolai Fotókiállításon. Természetfilmes szeretett volna lenni, de nem vették fel operatőri szakra, így kezdett el fotóalbumokkal foglalkozni. „A könyvekben megjelenő képsorozatok olyanok, mint egy nyaklánc, amelyeket gyöngyökből fűznek össze. Nem mindegy, milyen gyöngy kerül egymás elé és utána. Fontos a szín és a forma” – vallotta művészetéről. Szili István írta róla a Természettudományi Közlönyben:
„Sem pénz, sem tekintélyek nem álltak mögötte, és ő maga is úgy érezte, a legtöbb, amit elérhetett, hogy kinevezték az állatkert fotósának. Sorban megjelenő könyvei (Hol a cica?, Madarat tolláról, A természet öröknaptára, Gólya-gólya hazaszállj, Állatkertek világa, Állatkerti séta, Állatkölykök stb.) már az itt szerzett élményekből fakadtak. És bár eleinte maga sem tudta, ettől kezdve valóban a nép tanítójává vált. Hiszen az óvónők és tanítók, tanárok jóvoltából nemzedékek sora e könyvek segítségével lépett kezdődő vagy megerősítő kapcsolatba a természet objektumaival, jelenségeivel.”
Fotóművészként 25 önálló képeskönyve jelent meg, amelyeket maga fotózott és részben maga is írt. Csömörön jegyezte – többek között – a Hol sírjaink domborulnak, A magyarság nevezetes
fái, Itt ringatták bölcsőm című könyveit. Ezenkívül hazai és nemzetközi, főként természettudományos ismeretterjesztő folyóiratokban és 141 könyvben több mint 9 ezer felvétele jelent meg.
25 könyve egy-egy igazi gyöngysor – hogy ezt elérje, szinte megszállottként gyűjtögette a gyöngyszemeket. Költséget, fáradtságot és időt nem sajnálva közel 600 ezer kilométert vezetett autójával, hogy lencsevégre kapjon állatokat, növényeket, hegyeket és völgyeket, szülőházakat és sírhelyeket napfelkeltekor és napnyugtakor, sivatagban és hegyvidéken.
Munkáit a hazai és a nemzetközi szakma több ízben is elismerte: 25 könyve közül 5 nívódíjat kapott.
1985-ben Londonban a BBC–Év természetfotósa pályázaton első helyezést ért el.
A Magyar Fotóművészek Szövetsége az Állatkerti séta és
A Hortobágy című könyveit harmadik, illetve első díjjal jutalmazta a Szép magyar könyv pályázaton.
1989-ben az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal „Az emberi környezetért” kitüntetésben részesítette.
Ismert volt kötődése lakóhelyéhez, ahol élete utolsó 15 évét töltötte. A csömöri könyvtár lett az egyik legfontosabb alkotói bázisa: az ott dolgozók nap, mint nap láthatták, ahogy a könyvtárban ülve, a számítógép billentyűit hatalmas energiával nyomkodva újabb és újabb gondolatait, leírásait fogalmazza itt íródó könyveihez, az azokban megjelenő képeihez.
A Petőfi Sándor Művelődési Ház 2008-ban kiállítást rendezett alkotásaiból. Településünkön több író-olvasó találkozót is tartott.
Kapocsy Györgyöt a csömöri temetőben helyezték örök nyugalomra, 2013 januárjában.
Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete posztumusz Csömör Díszpolgára címet adományozott Kapocsy György fotóművésznek a természetfotózás terén folytatott kiemelkedő színvonalú hazai és nemzetközi munkásságáért, valamint a helyi kulturális és közösségi életben végzett önzetlen tevékenységéért.
Kiss Attila 1967-ben született Budapesten. Édesapja Kiss Árpád gyógyszerész, édesanyja, Rizmayer Teréz gyógyszerész asszisztens volt. S bár apai nagyapja is gyógyszerész volt Erdélyben, Attila számára a kisparaszti és erdélyi gazdálkodó fölmenők természetközeli életmódja volt vonzó és meghatározó.
Általános iskolába Zuglóban járt, majd a váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikumban végzett állattenyésztőként. Tanulmányait a fővárosi Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen folytatta, itt diplomázott a Hittudományi Karon teológia szakon.
Házastársával, az erdélyi gazdálkodó családból származó Nagy Rozáliával 2000-ben költöztek Csömörre, hogy az egy évvel korábban, 1999-ben létrehozott Zengő Nyíl Hagyományőrző Lovas és Íjász Egyesület számára megfelelő körülményeket alakítsanak ki. Három gyermekük született: Réka, Levente és Ákos.
A Rozáliát, életre szegődött társát, gyermekei édesanyját idejekorán, fiatalon, 2020-ban vesztette el.
Réka lányuk lovas és dráma szakos oktató lett, Levente a családi vállalkozás oszlopos tagja, Ákos pedig tanuló.
Kiss Attila neve a kezdetektől fogva összefonódott az általa alapított Zengő Nyíl Hagyományőrző és Íjász Egyesület nevével.
A történelmi lovasíjászatot művelő egyesület eredetileg a hagyományos íjászat kutatását, gyakorlását és népszerűsítését tűzte zászlajára, de idővel ez a tevékenység több irányban is kibővült. Az íjászatból kiindulva az egész népvándorláskori lovas- nomád kultúrával kezdtek foglalkozni, beleértve a lovas felszerelést, lótenyésztést, teljes hadviselést és életmódot.
A Zengő Nyíl Egyesület volt a kurátora az ausztriai Reiterbögen kiállításnak, és aktív létrehozója az Experimental Archeology, valamint a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett Lovasíjászok Budapest múltjából a szkítáktól az oszmánokig kiállításnak.
Kutató-hagyományőrző tevékenységük szerteágazó voltát és egyben elismertségét is mutatja az egyes szakmai területek meghatározó intézményeinek munkatársaival való együttműködésük, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett konferenciákon történő részvételük.
Kiss Attilának és szerzőtársainak közös publikációja jelent már meg a Hadtörténeti Közlemények és a Magyar Régészet című folyóiratokban. Az elmúlt években külföldi tanulmányutakon is részt vett, többek között a kazahsztáni Almatiban és Asztanában.
Munkássága az egyre többek által alkalmazott kísérleti régészethez kapcsolódik, mindezt jól kifejezi egyesületük internetes szakmai oldalának a neve is:
Zengő Nyíl Történelmi Íjász Iskola és Kísérleti Régészeti Műhely.
Gyakori szereplői a lovasnomád kultúrával foglalkozó legújabb dokumentumfilmeknek.
A kutatás mellett nagy jelentőségű Kiss Attila életében a tudás átadása a fiatal korosztályoknak. Az egyesület szervezésében több mint két évtizede töretlenül működnek nyári gyermektáboraik a csömöri birtokon. Ez idő alatt sok száz gyermek ismerkedhetett meg a természethez közeli élettel, sőt, az idő múlásával immár gyermekeiket íratják be a csömöri jurtatáborba a hajdan idejárt tanulók.
A Zengő Nyíl Egyesület lovasai rendszeresen részt vesznek a település nagy rendezvényein, a Szüreti mulatságon, a gyermeknapokon, a Csömöri Tófesztiválon, illetve kapcsolódnak be felajánlásaikkal a települési iskolások részére szervezett, egészséges életmódot népszerűsítő akciókba.
Kiss Attila szívesen mutatja be munkáját, kutatásait, de tart élő történelemórákat, foglalkozásokat is a hozzá látogató iskolai osztályoknak, vagy a helyi Karitász közösség által gondozott családok gyermekeinek. A kezdettől aktív tagja volt a helyi önkormányzat által létrehozott Települési Értéktár Bizottságnak.
Kiss Attila ifjúsági regényeket is ír. A Móra Ferenc Könyvkiadónál megjelent, a sárga ló történetét bemutató Altináj című műve kötelező olvasmány a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolában, de ott szerepel sok más település iskolájának ajánlott olvasmányai között is. A szerző, a lovasíjász, a lovasoktató, a kutató ily módon is sokat tesz a régi lovas kultúra, a nomád életmód megismertetéséért.
Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Kiss Attilának nagyközségünk közösségi életében folytatott sok éves áldozatos tevékenységéért és a történelmi lovas kultúra ápolása, valamint kutatása terén végzett kiemelkedő, nemzetközi színvonalú munkásságáért Csömör Községért Emlékérmet adományozott.
Mónus Mihály Dániel 1930. május 20-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátrohán. Édesapja Mónus Gyula földművelő, édesanyja, Pető Erzsébet háztartásbeli. Mindketten árvák voltak, mikor összeházasodtak, a nagyszülők korán meghaltak. András, Gyula, László, Eszter és Jolán után született hatodik gyermekük, Mihály Dániel.
Általános iskolába szülőfalujában, Pátrohán járt, majd polgári iskoláját Dombrádon végezte el. Ezt követően Budapesten, a Baptista Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait, melynek eredményeként 1958-ban a Győr-Moson-Sopron megyei Téten avatták lelkésszé.
Egy évvel korábban, 1957-ben kötött házasságot Nagy Ágnes postai tisztviselővel, akivel azóta, 65 éve élnek boldog házasságban. Az életükről szóló páros beszélgetés tavaly jelent meg a Csömöri Hírmondó Csömöri Arcok rovatában. Idős koruk ellenére az utóbbi időszakban is aktív tagjai voltak a baptista gyülekezetnek, az istentiszteletek és más egyházi alkalmak rendszeres látogatói.
Mónus Dániel szolgálati idejét és házaséletét Győrben kezdte. 1963-ban érkezett feleségével a Csömör-Cinkotai Baptista Gyülekezetbe, ahol 15 éven át szolgált lelkészként, felesége pedig eközben a csömöri postán dolgozott. Hamarosan teljesen csömörivé válva döntötték el, hogy végleges otthonuk itt lesz, bárhová hívja is őket a Jóisten. Három gyermekük született. Barnabás programozó matematikus, Viola és Krisztina gyógypedagógus lett. Gyermekeik azóta három unokával ajándékozták meg a nagyszülőket.
1978-ban Kiskőrösre helyezték baptista lelkészi munkára, ahol nyugdíjazásáig, 1990-ig szolgált. Itt a baptista idősek otthonának lelkészi feladatait szintén rábízták.
A Déli Baptista Misszió kerületi elnöke volt, ezenkívül a Magyarországi Baptista Egyházban országos pozíciót is betöltött a Jótékonysági Bizottság elnökeként.
A kiskőrösi szolgálat után hazaköltöztek Csömörön épített otthonukba. Kereste a lehetőséget, hogyan tudná magát hasznossá tenni nyugdíjasként a csömöri közösség számára.
Meg is találta. Segítőkészségének, szociális érzékenységének köszönhetően létrehozta a Keresztyén Családsegítő Szolgálat Alapítványt Csömörön, a Rákóczi u. 4. szám alatti önkormányzati ingatlanban, mely az időseket, szenvedélybetegséggel küzdőket, nehéz sorban élő lakosokat karolta fel. Ezzel a rendszerváltás utáni időszak legszélesebb szociális ellátórendszerét hozták létre helyben.
Ez az alapítvány tekinthető Csömörön a modern kori, szervezett szociális ellátás bölcsőjének. Innen eredeztethető a ma is működő Szociális Alapszolgáltatási Központ és a Családsegítő Szolgálat története.
Mónus Dániel hamar átlátta, hogy a települési szintű, átfogó szociális működés a fenntartó önkormányzat nélkül nem biztosítható hosszú távon. A Keresztyén Családsegítő Szolgálat Alapítvánnyal 1992-ben kötött ellátási szerződést az önkormányzat, az akkori Népjóléti Bizottság elnöke, dr. Szilágyi István előterjesztésére.
Ez évben alakult ki az alapítvány kapcsolata a holland Dorcas Segélyszervezettel is, melynek eredményeképp az egész lakosság számára elérhető ruhaakciókat tudtak szervezni. Az együttműködés egészen 2000-ig tartott.
- január 20-án megalakult az Idősek Otthona Mervald István-né vezetésével. Az első szociális gondozó kollégák Dömötörné Barna Ilona és Deák Miklósné voltak, de a felügyeletet továbbra is Mónus Dániel látta el.
Csömör Nagyközség Önkormányzatával közös szervezésben 1996-ban megalakult a Házi Segítségnyújtó és Családsegítő Szolgálat. Mónus Dániel itt már átadta a stafétabotot Hegyesiné Nagy Ibolyának, aki 1997-től irányítja az intézményt. A település új szociális intézménye az idős emberek saját otthonukban való gondozását, ápolását tűzte ki célul a szociális gondokkal küzdő személyek és családok életvezetési és mentálhigiénés segítése mellett. A szociális háló az 1998. júliusában létrejött Gyermekjóléti Szolgálat által vált teljessé, mely a veszélyeztetett gyermekek, várandós anyák gondozása mellett nevelési és egészségügyi tanácsadást is folytat. Ennek vezetője szintén Hegyesiné Nagy Ibolya, aki tevékenységéért már korábban Csömör Községért Emlékérem kitüntetést kapott. A csömöri szociális védőháló működése elismert egész Pest megyében. A területen dolgozó munkatársak vallják:
„Nincs más dolgunk, mint töretlen erővel folytatni a Mónus Mihály Dániel baptista lelkész által, a keresztyén emberbaráti szeretet jegyében elkezdett utat.”
Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Mónus Mihály Dánielnek Nagyközségünk közösségi és egyházi életében folytatott, sok éves áldozatos tevékenységéért, valamint a település szociális intézményrendszerének kialakításában végzett kiemelkedő színvonalú munkásságáért Csömör Községért Emlékérmet adományozott.
