Üdvözöljük Csömör Nagyközség honlapján!
2017. szeptember 22., péntek
2141 Csömör, Szabadság út 5. Tel.: + 36 28 544-020, fax: +36 28 544-040, e-mail: polghiv@csomor.hu
Akadálymentesített változat Webkamera Kezdőlap

Tízéves a vox animi vegyeskar

    Tízéves múltunk nem nagy idő, de ahhoz, hogy újra elinduljon a vegyeskari éneklés Csömörön, hogy ennek ismét rangja legyen és ez a tevékenység a falu kulturális életében fontos jelenséggé váljon, ez az idő azért szükséges volt.

    Tízéves a vox animi vegyeskar


    1929 óta létezett Csömörön
    énekkari munka, amelyet az akkori közösség Petőfi Dalkör néven indított. Hamar
    népszerű lett, mert kb. 50 fős állandó tagsága volumenében is jelentős volt.
    Tagjai között a társadalom sokféle képviselőjét találhattuk: háziasszony és
    parasztember, munkás és hivatalnok, vállalati tisztségviselő, vállalkozó és diák
    ‒ akik a zene segítségével
    közösséggé kovácsolódtak.



     



    Az éneklés öröme olyan
    értékteremtő munkává változott, amely nem csak az aktív résztvevőknek, hanem a
    hallgatónak is élményt jelentett. Gyerekkoromban a tőlük hallott műveket
    énekeltük magunk is. Sok mű dallamát és szövegét a mai napig fel tudom idézni,
    mert annyira népszerűvé váltak.



     



    Az 1929-es megalakulás
    után az énekkari művészet állandóan jelen volt a falu kulturális életében,
    szinte minden társadalmi programban szerepet kapott. Ezek közül néhány
    szerepeljen itt is: közreműködés nemzeti és egyházi ünnepeken, esküvők,
    temetések zenei feladatai, faluszépítés, bálok rendezése és színművek
    bemutatása. A hosszú ideig virágzó forgalmú csömöri strand karbantartását is a
    dalárda vállalta, így a bevételből részesedést kapott. A magas színvonalon
    bemutatott színművekre az idősebb generáció máig emlékszik: Móricz Zsigmond: Nem
    élhetek muzsikaszó nélkül, Szirmai: Mágnás Miska, Jakobi: Leányvásár vagy
    Farkas Ferenc: Zeng az erdő. Szereplői Csömör olyan népszerű sztárjai lettek,
    mint az élvonalbeli futballisták.



     



    Ez a közösség túlélt
    világválságot, világháborút, újjáépítést, politikai viharokat. De két zavaró
    jelenséget nem élt túl. Az egyik az 1957-ben intenzíven beinduló
    termelőszövetkezeti szervezés. Sokan voltak, akik a TSZ helyett, az akkor még
    stabilabb jövedelmet adó gyári munkát választották. Budapestre bejáró munkások
    lettek. Ez a még virágzó népviseletet is elsorvasztotta Csömörön.



     



    A másik jelenség a főváros
    olcsó és könnyen elérhető szórakozási lehetősége volt. Valamennyi nagyobb
    gyárhoz művelődési központ tartozott, ahol élvonalbeli, főként fővárosi
    művészek szórakoztatták a közönséget hétvégénként. Új, munkahelyhez kötődő
    közösségek jöttek létre, melyek már nem az aktív művészeti tevékenységet
    helyezték előtérbe, hanem a  passzív
    befogadó szerepére váltottak. Hosszú ideig volt jellemző ez az állapot, és
    ezáltal lényegesen szegényebb lett Csömör kulturális élete.



     



    A Petőfi Dalkör ekkor is
    folytatta munkáját. Báló Lipót, majd az őt követő Kasznárné Haragos Georgina és
    Tóth Mihály vezetésével, óriási munkabírással, igazi elkötelezettséggel
    próbálták megőrizni színvonalát, rangját a kórusnak. A korábban már leírt
    gondok a dalárdát sem kímélték. A főváros elszívó ereje, ebből fakadóan az
    utánpótlás hiánya miatt egyre inkább háttérbe szorult és megszűnt a dalos
    munka.



     



    A rendszerváltás után
    Csömör lakosságában felébredt lassan az egészséges lokálpatriotizmus. Nem
    csupán a falu szépítésében, lakhatóbbá tételében, hanem szellemi és kulturális
    életében is új lendület kezdődött, ami a mai napig tart.



     



    A mai új hagyományok sok
    emlékét, morzsáját őrzik, elevenítik meg a régi szokásoknak, mint például a
    szüreti fesztivál, a karácsony sokszínű megünneplése, a majálisok és farsangi
    bálok tarkasága. Ezt jelzi, hogy sorra alakulnak meg az öntevékeny művészeti
    csoportok és magas szakmai színvonalon végzik munkájukat. Ezek mögött
    természetesen az oktatás intenzív, helyi szinten megvalósuló jelenléte is áll:
    a Mátyás Király Általános Iskola és Krammer Teréz Zeneiskola munkája
    egyértelműen alapozó tevékenység - és államosítás ide vagy oda, ezek az
    oktatási intézmények csömöriek, mieink maradtak és maradnak!



     



    Az egész kulturális paletta
    pedig a Petőfi Sándor Művelődési Ház összefogó, egyeztető és segítő
    tevékenységével működik.



     



    Kanyarodjunk vissza
    kiindulásunkhoz: a rendszerváltozás utáni fellendülés folyamatában kapott új
    életre a kóruséneklés is. Világi és egyházi kórusok működnek és népdalkörök
    alakultak, és az ezek közötti együttműködés is erősödik.



     



    A régi Petőfi Dalkör jogutódjaként, hagyományainak
    folytatójaként alakult meg a Vox Animi Vegyeskar 2003-ban, éppen 10 éve.



     



    Hogy is volt tíz évvel ezelőtt? Néhányan emlékeztünk
    még a Petőfi Dalkör művészi munkájára, közösségformáló hatására. Miután még
    voltunk-vagyunk néhányan, akik ebben a dalárdában énekeltünk is, elhatároztuk,
    hogy újrakezdjük. A Csömöri Hírmondó egyik számában megjelent felhívásunkra a
    zeneiskolába jöttek az első jelentkezők. Ez az intézmény azóta is a
    fellegvárunk, benne otthon érezzük magunkat és szakmai együttműködésünk is
    egyre erősödik. Egyre több a közös szereplésünk a Krammer Teréz Zeneiskola
    hangszereseivel: tanárokkal és tanulókkal egyaránt.



     



    Az új kórus tagjainak összecsiszolódása
    megkezdődött. Kialakítottuk a próbarendet, alakulásunk óta kedd este 18.00‒20.00
    óra között tartjuk próbáinkat. Ehhez az időponthoz alakítják a dalos társak az
    egyéni feladatokat. A hiányzás elenyésző, és ha egyszer-egyszer közbejön valami
    rendkívüli elfoglaltság a próba idejére, afölött szemet hunyunk.  Hiányzás szereplés előtt viszont szinte
    egyáltalán nincs. Mindenki érzi, hogy a minket megtisztelő közönségnek az
    érdeklődését, figyelmét csak magas színvonalú produkcióval illik megköszönni.
    Ennek titka pedig a sok közös gyakorlás.



     



    Aránylag hamar belejöttek a tagok a kották
    használatába is. Mindenkinek saját kottás dossziéja van és a saját
    figyelemfelkeltő jeleit is beírhatja kottáiba. Így könnyebb a tanulás. Akiknek
    nem volt gyakorlata a kóruséneklésben, jó ideig mosolyogtak a hangképző
    gyakorlatokon, ezek ugyanis látszólag értelmetlen szótagokat, egyszerű
    dallamokat tartalmaznak. Ám hamar világossá vált két dolog: a hangszalagok,
    miután érzékeny izmok, kellő bemelegítés nélkül túlfeszülnek, ezáltal torzul a
    hang. A másik dolog pedig, hogy a hangképző szótagok-dallamok elemeiben
    tartalmazzák a nagyobb kórusműveket. Amit tehát megtanulunk a hangképzésnél, az
    összeáll az összefüggő dallamokban. Ma már beéneklés nélkül elképzelhetetlen a
    próba kezdése.



     



    A hangképzés után rendszerint szólampróbákkal
    folytatódik a munka. Külön terembe vonul a férfikar és külön a nők, külön a
    férfiak tanulják az új művet. Érdekes megfigyelni, hogy a sokszori
    kijelentés:"Én nem tudok kottát olvasni" hogyan módosul idővel. A kotta
    rendszeres használatával a jelzések és a jelzések logikája egyre megszokottabb
    lesz, és ha egyénileg nem is, de csoportosan egyre jobban megy a kottaolvasás.



     



    Ide kívánkozik, még egy gondolat. Ha új tagokat
    próbálunk toborozni, visszatérő hárítás: „Nekem nincs hangom." „Ha én énekelek,
    mindenki elszalad." „Én csak hamisan tudok énekelni." Nos, egészében véve egyik
    sem igaz. A statisztikák szerint 1000 ember közül kettő a botfülű, és sokszor
    még ezek is fejleszthetőek. Sok felnőtt, hangjának változásakor, illetve utána
    abbahagyja az éneklést, mert egy rövid időre tompább, fátyolosabb a hangja és
    énekléskor hamarabb elfárad. Ez azonban rövid ideig tart és később visszanyeri
    a régi orgánumát az ember.



     



    Ha az ún. mutálás után nem énekelünk, nem
    megfelelően működtetjük a hangszalagjainkat, akkor egyfajta képességbeli
    visszaesés történik. Ezért mondják sokan az előbbi kifogásokat. Megfelelő
    gyakorlással visszanyerhető az éneklési képesség.



     



    A másik gyakori kifogás: „Nem merek egyedül
    énekelni" (pl. hangpróba bemutatkozáskor). Hát nem kell egyedül énekelni szinte
    sohasem. Jó fülű karnagy csoportos énekléskor is képes egyedi képességeket
    megfigyelni. Nem kell a szólóztatás izgalmát ráerőltetni a dalosra.



     



    Most vissza a kórusmunkához. A szólampróbán tanult
    művek csiszolása érlelése a próba második felében történik. Ezután a már
    ismert, esetleg régebben énekelt művekkel foglalkozunk, ami már a zenei élvezet
    magasabb fokát jelenti. A próba végére az aktuális névnaposok köszöntését
    tesszük, akik kiválaszthatják kedvenc kórusművüket, amit az énekkar
    tiszteletükre elénekel. És hogy ez mennyire hatásos? Létrejött már
    kórusházasság és kismamáink a növekvő baba mellől is visszatérnek a
    kórusénekléshez.



     



    Az éneklés mellé sokféle egyéb tevékenység is
    társul. Kóruskirándulások, közös ebéd vagy vacsora, bográcsozás,
    vendégszereplés, december 30-án előszilveszter a horgásztónál. Önálló
    hangversenyek, különösen szívünkhöz nőtt a karácsonyi hangverseny, amit minden
    évben megtartunk a katolikus templomban. Hátha-szerenádok a település különböző
    pontjain, a Béke-téri esték rendezvénye, vagy hangverseny a sörözőben, Csömöri
    Kánta, közreműködés evangélikus istentiszteleten, televízió, illetve rádió
    adásban.



     



    Az előbbiek mellé a „munkás" programok is élményt jelentenek: szemétgyűjtés a falu
    határában vagy a Patak-sétány rendezése. Ezekben a programokban komoly szerepet
    vállalnak a kórustagok családtagjai, valamint a Lámpás ´92 Alapítvány
    Utógondozó Központ fiataljai is.



     



    Mindeközben gyarapodtunk egyenruha tekintetében is.
    Két garnitúra egyenruhánk és egy hétköznapibb jellegű egységes pólónk is van.
    Ízléses dosszié tartozik még szerepléseinken a kulturált megjelenéshez.



     



    Összegezve: élünk és dolgozunk színesen és
    lelki-szellemi téren rendkívül gazdagon.



     



    Ezért hívunk
    minden régi és új csömörit, fiatalt és időset, nőket és férfiakat, jöjjenek,
    lépjenek be kórusunkba és legyenek részesei ennek a változatos munkának.
    Hamarosan jön 10 éves jubileumunk ünnepe. Szeretettel várunk mindenkit
    június 29-én 17 órára a Petőfi Sándor Művelődési Házba, ahol szeretnénk bemutatni színesen gazdag
    életünk egy szeletét.



     



    Takács
    László



    karnagy


    PDF


    Hozzászólok





    Aktuális téma

    A szelektív hulladékot szeptember 8-án és szeptember 22-én, pénteken viszik el! 
    A zöldhulladékot szeptember 1-jén, szeptember 15-én és szeptember 29-én, pénteken kell kitenni az erre rendszeresített zsákokban!

     



    Üzenőfal

    A Csömöri Hírmondó és a Légy Ott programfüzet következő száma szeptember 1-jén jelenik meg!

    Időjárás