Üdvözöljük Csömör Nagyközség honlapján!
2017. április 24., hétfő
2141 Csömör, Szabadság út 5. Tel.: + 36 28 544-020, fax: +36 28 544-040, e-mail: polghiv@csomor.hu
Akadálymentesített változat Webkamera Kezdőlap

Közvélemény-kutatás 2012

    1. rész: A várossá nyilvánítás támogatottsága



    Csömör Nagyközség Önkormányzata 2012
    nyarán közvélemény-kutatást végzett a falu polgárai körében aktuális települési
    kérdésekről. A vizsgálat az eddigi legnagyobb léptékű véleményfelmérés Csömör
    történetében: több mint kétezren mondták el véleményüket.



    Most induló sorozatunkban tematikusan,
    az egyes kérdéseket külön-külön bemutatva ismertetjük a kutatás érdekesebb
    eredményeit.



     



    Adatfelvétel
    módja:

    standard kérdőíves, személyes megkeresésen alapuló lekérdezés



    Adatfelvétel
    időpontja:

    2012. június-július



    Kérdezőbiztosok: Polgármesteri
    Hivatal munkatársai és külső közreműködők



    A kutatás vezetője: Fábri István szociológus, polgármester



    Az adatfelvétel koordinátora: Kovács Jánosné
    igazgatási osztályvezető



    Minta: minden
    csömöri háztartásból (kb. 3 300) 1 fő



    Megvalósult
    minta:

    2 227 fő. A nem, életkor és lakóhely (lakókörzet) szerinti reprezentativitást
    biztosító eljárás: statisztikai súlyozás



    Kérdőív hossza: 23 fő kérdés,
    az alkérdésekkel együtt összesen 56 kérdés



    Összehasonlító
    elemzés:

    az általános véleménykérdések összevethetőek a 2004-es vizsgálat eredményeivel



     



    A
    jelenlegi önkormányzati vezetés 2011 év vége felé kezdett el foglalkozni a
    település várossá nyilvánításának lehetőségével. Azóta már két fórumot is
    tartottak ebben a témában, illetve a helyi médiumokban is többen véleményt
    nyilvánítottak a kérdésről. Az ilyen alapos előkészítés igen ritka
    Magyarországon: a települések vezetése általában egyedül eldönti, hogy
    kezdeményezi-e a várossá nyilvánítást.



     



    A csömöriek többsége (60%) 2012
    nyarán már hallott arról, hogy az önkormányzat elkezdte megvizsgálni a település várossá nyilvánításának
    a lehetőségét, annak előnyeit és hátrányait. Feltehetően a fiatalok kevéssé követik a helyi közéletet, mint
    az idősek. Amíg a 25 év alattiaknak a fele hallott a kezdeményezésről, korosztályonként
    felfelé lépkedve folyamatosan növekszik ez az arány: a 6o évnél idősek körében 70 százalék volt a terv ismertsége. Nem meglepő az
    sem, hogy az újonnan
    beköltözők még kevésbé tájékozottak a helyi ügyekben. Minél régebben él valaki a faluban, annál valószínűbb, hogy hallott ezekről a tervekről. Az újonnan beköltözők között körülbelül 4o százalék hallott a várossá nyilvánítás felvetéséről.
    Akik már évtizedek éve itt élnek, vagy itt is születtek, 7o százalékuk tudott az ügyről.



     



     



    Feltűnő, hogy a várossá nyilvánítás kérdésében
    szinte teljesen megosztott a lakosság: majdnem fele (44%) ellenezné a kezdeményezést,
    ám majdnem ugyanennyien (39%) vannak azok is, akik támogatnák, ha a település vezetése megpályázná a városi
    rangot. Viszonylag magas (17%) azok
    aránya, akik egyelőre nem tudtak állást foglalni a kérdésben.



     



     



    Minél
    régebben él valaki a községben, annál kevésbé támogatná, hogy a
    település megszerezze a városi rangot: a
    születésüktől, vagy a már hosszú évtizedek óta itt élők csak mintegy egyharmada, az
    újonnan kiköltözőknek viszont több mint a fele. A várossá nyilvánítás támogatása erősen összefügg az életkorral is,
    hiszen a
    legfiatalabb korcsoportban
    (18-25 év) többségben vannak, akik támogatják (56 százalék), a következő korcsoportban 41 százalék a támogatók aránya, az ennél idősebbek körében viszont már csak 35 százalék. A 26-39 éves korcsoport speciális abból a szempontból, hogy éppen annyian ellenzik a várossá nyilvánítást, mint amennyien mellette vannak (42 százalék), és a bizonytalanok
    aránya is magasabb, mint a fiatalok között (16 százalék).



     



    Különösen érdekesek az eltérések lakókörzetenként.



    A Majorszegiliget
    az egyetlen körzet, ahol a válaszadók abszolút többsége (64 százalék) támogatja a városi cím megpályázását. Viszonylag nagy még a támogatottsága
    a Középhegyen (45 százalék), ahol az ellenzők aránya csak 3o százalék körül van; ugyanakkor 23 százalék nem tudja, hogyan vélekedjen az ügyről. Alacsony a támogatottság a Szőlőhegyen - 26 százalék - , az Ófaluban (31 százalék) és a Laki hegyen (34 százalék).



    Nagyjából
    a teljes átlag körüli a támogatottság
    az Újtelepen és a Hőstelepen (38 százalék), a Körmendin és a „Madár" utcákban (37 százalék). A legnagyobb az elutasítottsága az ügynek - ami egy-két százakkal meghaladja az 50 százalékot - a Szőlőhegyen, az Ófaluban és a Laki hegyen van.





    °       
    °       
    °       
    °       
    °       
    °       


    A
    terv ellenzői egy nyitott kérdés keretében fejthették ki részletesebben ellenérzésük okait. Úgy tűnik, az ellenzők többsége jobban szeretné, ha falusias jellegű település maradna Csömör. Attól tartanak, hogy a várossá válással
    egyúttal megváltozna a lakóhely jellege, miliője, ők pedig így szeretik, így szokták meg. Egy kisebb csoport
    úgy nyilatkozott, hogy ők kimondottan a falusi jelleg miatt költöztek jelenlegi lakóhelyükre. Jelentős ugyanakkor azok aránya (1o százalék), akik arról számoltak be, hogy azért nem támogatnák a
    kezdeményezést, mert nincs elegendő információjuk
    arról, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal
    járna a várossá nyilvánítás. Nem kevesen vannak azok, akik úgy vélekednek, hogy egészen egyszerűen semmilyen előnnyel
    nem járna a mostani állapothoz képest, ha Csömör város lenne, így nem látják értelmét a változásnak. Többen tartanak
    attól, hogy a várossá válás népességnövekedést hoz magával, az pedig növekvő forgalmat, azon belül nagyobb átmenő forgalmat, illetve sokasodó építkezéseket, ők viszont mindezeket szeretnék elkerülni, nyugalmat szeretnének a településen.



     



    A
    kérdőívben felvetettük az ellenzők
    számára azt a kérdést, hogy abban az esetben támogatnák-e a várossá
    nyilvánítást, ha az önkormányzat a település szabályozási tervében továbbra is garantálná a falusias, kertvárosi jelleg fennmaradását. Az érintett válaszadók egynegyede ezen feltételek teljesülése mellett megváltoztatná véleményét, és a várossá nyilvánítás mellé állna. További 8 százalék elbizonytalanodott
    erre a felvetésre, kétharmaduk azonban hajthatatlan maradt, és nem változtatna véleményén ezzel a kikötéssel sem.



     



    Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a
    várossá nyilvánítás kérdésében igen nagy megosztottság mutatkozik a csömöri
    polgárok körében. A támogatók között nagyobb arányban vannak a fiatalok, a
    frissen beköltözők és az új településrészeken élők, bár a tősgyökerekes réteg
    nem kis része is szeretné a városi rang elérését. Akik nem támogatják a
    változást, azok általában a falusias jelleg, a nyugalom elvesztésétől félnek,
    így nem meglepő, hogy közülük is többen az átminősítés mellé állnának, ha
    garantálva lenne a település falusias, kertvárosias arculata.



     



    Mikor lehet egy
    település város?



    Sokan azt gondolják, hogy a városi rang összefügg a
    lakosságszámmal vagy az intézményhálózattal, az infrastrukturális
    fejlettséggel. Ez azonban tévedés. Magyarországon, ha egy község városi rangot
    akar, egyszerűen kérvényeznie kell azt a köztársasági elnöknél, aki szakértők bevonásával
    dönt a kérdésben. Az is nagy félreértés, hogy a várossá nyilvánítás együtt jár
    az állattartási szabályok szigorításával vagy a bérházak megjelenésével. Ennek
    ékes bizonyítéka, hogy a kérdést társadalmi vitára bocsátó önkormányzat éppen
    olyan szabályozási terven dolgozik, amely a korábbiakhoz képest mindennél
    jobban kizárná a sűrű, pl. sorházas beépítéseket.



    Magyarországon jelenleg 300 város van. A 2 900 község
    közül Csömör a harmadik legnagyobb településnek számít a maga mintegy 9 ezer
    állandó lakosával. (A legnagyobb éppen a 9 ezret már meghaladó Kerepes, a
    második a szintén Pest megyei Solymár.)



    PDF


    Hozzászólok





    Aktuális téma

    A szelektív hulladékot április 27-én, csütörtökön és április 28-án, pénteken viszik el! 

    A zöldhulladékot május 5-én, pénteken kell kitenni az erre a célra rendszeresített zsákokban!

    Ünnepi szemétszállítás: Május 1-je, hétfő helyett május 4-én, csütörtökön viszik el a szemetet!



    Üzenőfal

    A Csömöri Hírmondó és a Légy Ott programfüzet következő száma április 28-án jelenik meg!

    Időjárás