Üdvözöljük Csömör Nagyközség honlapján!
2019. december 7., szombat
2141 Csömör, Szabadság út 5. Tel.: + 36 28 544-020, fax: +36 28 544-040, e-mail: polghiv@csomor.hu
Akadálymentesített változat Kezdőlap

Politikai pártok és polgári egyesületek

A két világháború közötti időszakban a politikai pártok tevékenysége vidéken főleg a négyévenként megtartott nemzetgyűlési, majd országgyűlési választások körül harcokban merült ki.


Úgynevezett rendszeres pártélet a községekben alig folyt, egyes pártok esetében ezt még a közigazgatás is akadályozta, mint látni fogjuk. A politikai pártoktól sokkal nagyobb jelentőséggel bírtak a polgári egyesületek, amelyek világos célokra szerveződve valóban átfogták, mozgósították a községek társadalmát. A két világháború között a szerves vidéki, községi fejlődésre ezek a civil szervezetek sokkal jelentősebb és maradandóbb hatást gyakoroltak, mint a pártok. A vidéki és a városi polgári társadalom kialakulása ezek nélkül el sem képzelhető.



Az 1920. januárjában megtartott nemzetgyűlési választási hadjárat a jobboldal előretörését hozta. A cinkotai választókerület – melybe Csömör is tartozott – nemzetgyűlési képviselőjelöltjei voltak:

1. Friedrich István, 37 éves, miniszterelnök (1919. aug. 7. – nov. 25.), hadügyminiszter (1919. nov. 26. – 1920. márc. 15.), aki 1908-ban gépjavítóműhely, később Mátyásföldön vas – és gépgyárat alapított. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben indult.

2. id. Milcsevics János, 46 éves, Keresztény Nemzeti Egyesülés párti.

3. Király Andor, 44 éves, a kistarcsai Gép- és Vasúfelszerelési Gyár Rt. vezérigazgatója. Országos Kisgazda és Földműves Párt színeiben.



Az I. Világháború, a nemzeti összeomlás és az első kommunista diktatúra után Csömörön először a gazdatársadalom ocsúdott fel és szervezte meg magát, mint általában máshol is az országban. A Gazdakörök céljai szerte a hazában nagyon világosak voltak, a gazdatársadalom érdekeinek védelme, a mezőgazdasági termesztés színvonalának emelése, kultúra és nemzeti politika.



A Csömöri Hangya Fogyasztási Szövetkezet 1918-ban alakult meg kb. 80 taggal. Természetesen az 1918-1919-es évek nem kedveztek a megerősödésének, ezért néhány év pangás után kezdett fellendülni. Alapítója Jeszenszky Gyula evangélikus lelkész és Krizsán Kálmán községbíró volt. Elsősorban fűszer, vegyesáru, háztartási cikkek és palackozott italáru eladásával foglalkozott, 1931-ben már három fióküzlettel rendelkezett. Elnöke Krizsán György gazdálkodó volt 1931-ben, ügyvezető igazgatója Kleiz József és üzletvezetője Margittay Dezső.



Az újra berendezkedő polgári Magyarország és vezetése, háta mögött a proletárdiktatúra vörös terrorjával és nemzetellenes intézkedéseivel természetesen nem nézte jó szemmel a munkásság szervezkedéseit, sajnos, azokat sem, melyek a polgári demokratikus államokban helyénvalók voltak már régen.



A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége legálisan szervezkedett, ennek ellenére a hatóságok számos akadályt gördítettek vidéki szervezeteinek a kiépítése elé. Csömörön 1924. ápr. 10-én tanulmányozta az alapszabályát egy csoport munkás és aláírásával jelezte, hogy kész belépni a helyi csoportba. Ennek folytatásaként 1924. máj. 11-én Krausz Gyula az országos központ megbízottja és 27 csömöri építőmunkás megalakította a helyi csoportot. PPSKk vm. alispánja azonban nem engedélyezte a csömöri csoport létrejöttét, máshol is akadályozta, ahol tudta.



Az Építőmunkás című szakmai lap 1937. februárjában számolt be arról, hogy Csömörön 1937. jan. 31-én a MÉMOSZ helyi csoportja tisztújító közgyűlést tartott a Ritter-féle vendéglőben. A gyűlést Bölcs István, ismert építőmunkás szervező nyitotta meg. A központ kiküldöttje Fodor Gyula volt, aki ismertette a MÉMOSZ országos programját. A közgyűlés megválasztotta az új csömöri vezetőséget, melynek elnöke Bölcs István lett.



A csömöri gazdák, építőmunkások után a helybéli önálló iparosok alakították meg szervezetüket 1925. márc. 29-én. Az 1926. jún. 15-én regisztrált alapszabályuk szerint az egyesület célja: „Csömör község területén lévő iparosok szellemi nívójának emelése, a hazafiasság s nemzethűség erősbítése, a kultúra ápolása s terjesztése s általában mindazon törekvések előmozdítása, melyek a helyi iparosság hazafias és nemzeti nevelését a hazai ipar fellendítését támogatni s megvalósítani hivatnak s végül a helyben már megalakult s ezután megalakulandó ipari intézmények a fenti szellemben való támogatás.”



A cél elérésére helyiséget béreltek, szakkönyvtárat hoztak létre, újságokat járattak és szakmai érdeklődésre számot tartó előadásokat szerveztek.



A Csömöri Önálló Iparosok Köre taglétszáma 1931-ben 60 volt. Elnöke Reszler István szijjártó mester, alelnöke Schlisz József, titkár Ursprunger Ferenc, jegyző Szabó Péter. Könyvtárában, mely teljes egészében a Kör szerzeménye volt, 1931-ben 400 kötetet tartott nyilván. Megalakulásakor önálló dalárdát is szervezett, mely később különvált tőle, Petőfi Dalkör néven önálló életet kezdett.



A fegyelmezett, életerős, hazafias ifjúság nevelésére az 1921. évi 53. tc. rendelkezett a leventeegyesület felállításáról. Ennek végrehajtására kiadott 9000/1924. sz. VKM utasítás után sorra alakultak a településeken ezen az ifjúsági egyesületek, melyek a fiatalokat katonai előképzésben is részesítették, hogy jó honvéd válhassék belőlük.



A Csömöri Levente Egyesület 1925-ben alakult meg 250 köteles taggal Klaudinyi Lajos igazgató tanító szervezésében. Ekkor elnöke ifj. Savanyú Lajos volt.



Az 1930-as évek elejére az egyesületnek saját könyvtára és sporttelepe volt, tagjai több környéki sportversenyen szép eredménnyel szerepeltek. Köteles taglétszáma 1931-ben 198 volt. (F. Szabó III. 48.)



A község öt szobás házat vásárolt 1943. ápr. 22-én a Levente Otthon céljára, ebben az évben a levente-lőtér építése már folyt.

Ebben a korban a községek első pénzintézetei az Országos Központi Hitelszövetkezet (OKH) tagjaként megalakuló Hitelszövetkezetek voltak, a Csömöri Hitelszövetkezet 1927-ben jött létre. Alapítója és első elnöke Laky Imre volt, alapító tagjai Vadkerty Zsigmond, Lőwy Lipót és Fabók János.



Laky Imrét az elnökségben 1929-ben követte Lőwy Lipót mészárosmester. A Csömöri Hitelszövetkezet 1931-ben 425 taggal és 48.000 pengő befizetett üzletrésszel rendelkezett.



Az Országos Stefánia Szövetség a nép egészségi színvonalának emelése érdekében jött létre, különösen az anyák, gyermekek gondozása volt a célja. Mindenhol az országban elsősorban a hivatásos egészségügyi személyzetre támaszkodott és bevonta a szervezet életébe a falukban aktív anyákat és nagyanyákat is.



A különböző polgári egyletek, egyesületek általában dalárdákat, kórusokat és színjátszó csoportokat szerveztek önmagukon belül. Különösen a dalárdák, munkáskórusok virágoztak, melyek országos találkozókon versengtek egymással. Csömörön az Önálló Iparosok Köre alakított „dalkart”, amelyik 1929. júl. 14-én elénekelte a Magyar Hiszekegyet a Petőfi Dalkör alakuló ülésén. Ez az egyesület a Bartók Béla Szövetség tagegyesületeként jött létre.



Két alapszabályát is ismerjük, az egyik országos nyomtatott, a másik pedig helyi. Az utóbbi meghatározása szerint „Az egyesület célja a magyar dalművészet ápolása, a karéneklés, zenei oktatás és karirodalom fejlesztése és ezen a réven a magyar kultúra és nemzeti eszme előmozdítása”.



Ennek érdekében a dalkör vállalta, hogy ének- és zenekari gyakorlatokat tart, hangversenyeket, estélyeket és előadásokat szervez és dalversenyeken vesz részt. Énekkari és más zeneművek megírására pályázatot hirdet. Közreműködik jótékony, hazafias és kulturális rendezvényeken és mozgalmakban.



Az alapszabály szerint a Csömöri Petőfi Dalkörnek férfi- és nőikart, zenekart, műkedvelő gárdát (színjátszó csoport) és zeneiskolát kellett fenntartania.



A Petőfi Dalkör 1935-ben fennállásának 10. évfordulója alkalmából az egész csömöri társadalmat megmozgató, felejthetetlen ünnepséget rendezett. Ekkor avatták fel zászlójukat, zászlóanya dr. Dorning Henrikné volt, Budapest nyugalmazott rendőrfőkapitány helyettesének a felesége. A Dorning család egy időben Csömörön lakott.



Egy közösség elhatározta a Csömör Strandfürdő Társaság megalapítását és 1927. ápr. 6-án a képviselőtestület anyagi és erkölcsi támogatását kérte. Ezt megkapva 1927. ápr. 10-én meg is alakult.



A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) kétségtelenül a trianoni országcsonkítás sokkhatásának a következményeként alakult meg kezdetben. Az 1930-as évekre azonban már széleskörű céljai voltak, többek között az egészséges, testedzett ifjúság felnevelése és katonai szellemmel való beoltása. Mindez természetesen a Magyarországtól igazságtalanul elcsatolt nemzetrészek és területek visszafoglalásának a reményében.



A MOVE Csömöri Sport Egyesülete 1930. júl. 27-én alakult meg. Alapszabálya így foglalta össze a szervezet célját. „A MOVE támogatásával és felsőbb irányítása mellett, mint annak szervi része, a magyar faj szeretetének, megbecsülésének, nagyrahivatottságának, nemzeti önérzetének tudatát felébreszteni, fenntartani és erősíteni, a nemzet erőinek kifejtése érdekében a magyar ifjúság lelki és testi képességeit növelni, gyarapítani, e cél érdekében a magyar ifjúságot nemzeti és keresztény szellemben nevelni, velük s a magyar férfiakkal, nőkkel a sport minden ágát nemzeti és amatőr szellemben művelni, az ehhez szükséges eszközöket megszerezni, az alakulat kebelében s azon kívül a szép jó és igaz iránti érdeklődést, a műveltséget, a bajtársi szellemet, összetartást, fegyelmet, kölcsönös áldozatkészséget, valamint a keresztény valláserkölcsöt minél tökéletesebben meghonosítani.”

Mindenek előtt utalnunk kell arra, hogy a korabeli szövegekben előforduló „magyar” jelző a magyar állampolgárokat jelentette, illetve miden esetleg nem magyar származású embert is, aki a magyarságot önként vállalta. A MOVE sportegyesületek elszaporodtak az 1930-40-es években, mert a falusi ifjúságnak pénzbeli és egyéb anyagi támogatást jelentettek.



Kifejezetten szociális céllal jött létre a hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ), amelyik az I. világháború és forradalmak után, sajnos, széles bázisra támaszkodhatott. Kistarcsán 1930. márc. 16-án alakult meg a HONSZ helyi szervezete, melynek működési területe kiterjedt Csömörre is. A gazdasági világválság közepén a belépők utazási kedvezményekre, munkahelyre és szociális segélyekre számítottak. a belépők legnagyobb része természetesen a szervezet címében megjelölt állapotban volt, kisebb része azokból tevődött össze, akik a hadirokkant, hadiárva gondozásban saját belső maggyőződésükből részt akartak venni.

Dobozy Dávid, nyugállományú állami tisztviselő, Csömörön éveken keresztül szorgalmazta a helybeli HONSZ fiók létrehozását. Végül 1937. márc. 7-én sikerült neki megalakítania. Az összegyűltek legelőször kinyilvánították egy akarattal, hogy kiválnak a kistarcsai fiókból és saját szervezetet alkotnak. Dr. Vitéz Árvafalvi Nagy István a HONSZ országos elnöke képviseletében Trenkó János országos központi küldött szólt a csömöriekhez.



Elmondta, hogy a HONSZ tárgyalásokat folytat a vasúti utazási kedvezmények kiterjesztése céljából a minisztérimubani, illetve a HÉV igazgatóságán. Leszögezte, hogy a HONSZ fő tevékenységeinek a sorában foglal helyet a tagok megfelelő állásba juttatása is. Dr. Bartos Lajos, helybéli ügyvéd, akit a HONSZ csömöri fiók jogtanácsosává választottak, bejelentette, hogy a fiók tagjait díjtalanul jogsegély szolgálatban látja el a lakásán.



A Nemzeti Egység Pártja (NEP), Gömbös Gyula miniszterelnök pártja a közigazgatási egységek szerint szervezett, állandó politikai tevékenységet kifejtő kormánypárt volt. Az 1933-as évben szinte minden településen létrejöttek az alapszervezeti elnöke a mindenkori miniszterelnök volt. A NEP csömöri csoportja az un. Rothschild ügyben exponálta magát, ezt külön tárgyaljuk.



Valamikor, az idejét nem ismerjük, létrejött Csömörön a Magyarországi Szocialista Párt helyi csoportja is. Az MSZP főtitkára, országgyűlési képviselő, Szeder Ferenc maga írt kérvényt Csömör község elöljáróságához, hogy a Ritter-féle vendéglőben pártvacsora keretében a helyi csoport megünnepelhesse 1941-ben március 15-ét. A községi jegyző válaszában elutasította a kérést.



„A gödöllői járási Főszolgabíró úr távbeszélőn tett rendelkezése szerint értesítem, hogy a tervezett előadás és pártvacsora megtartása nem volt engedélyezhető.

A hazafias ünnepségek külön megtartását politikai pártszervezetek maguknak nem sajátíthatják ki, mert az ilyen természetű ünnepségek együttesen az egész lakosság egybevonásával kell történjenek.

Ugyancsak ilyen elbírálás alá esik a pártvacsora megtartásának kérdése is, mely nem egyéb, mint pártgyűlés tartása, azt pedig a fennálló rendelkezések tiltják és így az ily irányú kérelem sem volt engedélyezhető.”



A csömöri jegyző által hivatkozott gödöllői járási főszolgabíró tehát nem engedélyezte az SZDP csömöri összejövetelét, pedig a párt az országban legális, sőt parlamenti párt volt.


PDF


Hozzászólok





Aktuális téma

A szelektív hulladékot október 25-én,  november 8-án  és november 22-én pénteken viszik el.

A zöldhulladékot november 1-jén, 15-én és 29-én pénteken viszik el. Decembertől tavaszig a zöldhulladék-szállítás szünetel.

 

 

Üzenőfal

A Csömöri Hírmondó és a Légy ott programmagazin következő száma november 27-én jelenik meg.

Időjárás