Üdvözöljük Csömör Nagyközség honlapján!
2019. december 9., hétfő
2141 Csömör, Szabadság út 5. Tel.: + 36 28 544-020, fax: +36 28 544-040, e-mail: polghiv@csomor.hu
Akadálymentesített változat Kezdőlap

Népesség és társadalmi tagozódás

A II. világháború után Csömör népe szépen gyarapodott még a belső természetes szaporodás révén kb. az 1970-es évekig, amikortól a népesség számának növekedése döntő mértékben már a bevándorlásból származott.


Végül 1980-tól kezdve a népesség növekedése, bármilyen forrásból is légyen az, már csak szerény mértéket öltött.



A családi állapot változásai, a házasságok felbomlása, a fiatalok nem nősülése, az özvegy nők arányának növekedése nagyjából az országos folyamatoknak megfelelően zajlottak. Ezeknek a tendenciáknak a felerősödése 1970-től figyelhető meg.



Miközben a népesség száma növekedett, elsősorban a beköltözések révén, aközben a házasságban élő nők száma csökkent, az 1980-as évektől fogva és ettől az időtől fogva jelentősen csökkent a született gyermekek száma, pedig abban benne foglaltaik a házasságon kívül született gyermek is. Némi belső javulást és reményt nyújt az a megfigyelés, mely szerint a gyermeket vállaló szülők család tervezésében a két gyermekes család modellje kerekedett felül az egy gyermekes modellel szemben. Amíg 1970-ben az egy és két gyermekes család aránya majdnem egyforma volt (30,3% és 32,6%), addig 1990-re döntő mértékben megnövekedett a két gyermekes családok aránya, felemelkedett 46,15%-ra. A három gyermekes családok aránya eközben változatlan maradt, a 12% fölött mozgott.



A társadalom változásait, emelkedését bizonyos értelemben jól tükrözi a lakásépítési kedv és eredmény, az új lakások aránya az összes lakáson belül, illetve a régebbi építésű házak arányának csökkenése, állagának eltűnése.



Csömörön 1970-ben – például – még 9,8%-ot tett ki az 1899. előtt épült lakások aránya. Ezt a 135 házat (lakást) 1980-ra az utolsó szálig lebontották, ez a kategória végképpen eltűnt a statisztikákból. Az 1899-1944 között épültek 1970-ben 39%-ot tettek ki, 1990-ben már csak 12,155-ot. A lakásépítés nagy korszaka 1960-1979 között zajlott, amikor a csömöri lakások 51,6%-a épült fel az 1980-as adatok szerint, ezek aránya még 1990-ben is 44% volt az összes lakáson belül. A lakásépítés üteme már csökkent az 1980-1989 közötti időben, ekkor 335 lakás épült összesen, ez 1990-ben 17,9%-ot tett ki. Az 1990-től kezdődő korszakban az állami lakásépítések majdnem abbamaradtak és a magánerős családi ház építkezések lehetőségei is beszűkültek, legalább is a tömegek számára.



A társadalom tagolódását természetesen legjellegzetesebben a termelési ágazatokban elfoglalt helyek és arányok mutatják. Kezdjük mindjárt az aktív keresők és az eltartottjaik, inaktívak vizsgálatával. Miközben az aktív keresők száma alig változott: 1970-ben 2624, 1980-ban 2734 és 1990-ben 2534, aközben az inaktív csoport 1970-ben 760, 1980-ban 1160 és 1990-ben 2541 volt, vagyis a inaktívak, akik egyben nyugdíjasok is nagyobbrészt 1990-re néhány fővel meghaladták az aktív keresők számát.



Az iparban és mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 1970-1990 között mintegy harmadával csökkent, eközben a szállításban és hírközlésben résztvevők aránya nagyjából azonos maradt. Az építőiparban foglalkoztatottak, tekintettel az állami építkezésekre, 1970-1990 között 5,9%-ról 10,4%-ra növekedett, azóta ez is csökkenőben van. A kereskedelem és az egyéb szolgáltatások a megnevezett időszakban a másfélszeresükre növekedtek az ágazatban foglalkoztatottak arányát tekintve.



Az 1990-es évek változásai úgy átszervezték, átszerkesztették a társadalmat Csömörön is, hogy a korábbi, klasszikus társadalmi kategóriák adataival, illetve vizsgálatával már le sem képezhető ez a társadalom.



A csömöri társadalom nemzetiség szerinti tagolódása aligha mutatja pontosan a valódi helyzetet a népszámlálások adatai alapján, inkább mutatja egy antidemokratikus államvezetés bizonytalankodását, mely ráadásul a magyarság rovására ingadozik a nemzetiség megítélésében.



Nem lehet ugyanis igaz az 1960-as népszámlálás adata, mely szerint Csömörön 5 személynek volt az anyanyelve szlovák, 1970-ben egynek és 1980-ben ismét egynek, de szlovákul beszélt 323 fő, nemzetiségre nézve az is magyarnak vallotta magát, ugyanakkor „államilag” 1419 csömöri embert „minősítettek” szlováknak. Az 1990-es népszámláláskor pedig mindösszesen két csömöri vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, bár állítólag 470-en beszéltek szlovákul és négynek az anyanyelve is szlovák volt.



A népszámlálások kategóriái elmosták az anyanyelv és a nemzetiség közötti szoros összefüggést, amikor beiktatták a „beszélt nyelv” rovatát a magyaron kívül. Az így létrejött ellentmondást pedig államilag minősített nemzetiséggel kísérelték meg korrigálni. Természetesen családi származása, anyanyelve és szabad akarata szerint mindenki vallhatja magát magyarnak, szlováknak és németnek ma már Csömörön.


PDF


Hozzászólok





Aktuális téma

A szelektív hulladékot október 25-én,  november 8-án  és november 22-én pénteken viszik el.

A zöldhulladékot november 1-jén, 15-én és 29-én pénteken viszik el. Decembertől tavaszig a zöldhulladék-szállítás szünetel.

 

 

Üzenőfal

A Csömöri Hírmondó és a Légy ott programmagazin következő száma november 27-én jelenik meg.

Időjárás