Üdvözöljük Csömör Nagyközség honlapján!
2019. december 16., hétfő
2141 Csömör, Szabadság út 5. Tel.: + 36 28 544-020, fax: +36 28 544-040, e-mail: polghiv@csomor.hu
Akadálymentesített változat Kezdőlap

Mit tehetünk az allergia ellen?

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek egészséges (=nem allergiás) egyéneknél semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből. Az allergiás tüneteket okozó anyagokat allergéneknek nevezzük. Ilyenek lehetnek például virágok pollenjei, állati szőrök, atka, penész-spórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, fémek stb.

Az allergia tehát az immunrendszer „tévedésének” következménye, eltúlzott válasza egy egyébként ártalmatlan anyagra. A szezonális allergiát sokszor szénanáthának is szokták nevezni.

Az allergiás betegség kialakulásának folyamata nem ismert pontosan. Néhány körülményről azonban bebizonyították, hogy szerepet játszhat az allergia kialakulásában:

  • genetikai hajlam
  • dohányzás a családban
  • háziállatok tartása a lakásban
  • a lakókörnyezet és a munkahelyi környezet bizonyos jellemzői (levegőszennyezettség, urbanizáció, párás, zárt helyiségek) stb.

Ezen tényezők jelenléte megsokszorozhatja az allergia kialakulásának valószínűségét.


A kellemetlen allergia tünetei leggyakrabban az alábbi helyeken jelennek meg:

  • alsó és felső légutak
  • szem
  • bőr
  • gyomor-bél rendszer

Az allergia tünetei többfélék is lehetnek, attól függően, hogy mi okozza azt.
Például:

  • tüsszögés
  • vizes-nyákos orrfolyás
  • orrdugulás
  • orrviszketés
  • szemviszketés
  • a szem égő érzése
  • szemkönnyezés
  • torokviszketés
  • fáradtság
  • csalánkiütés
  • ekcéma

Nem szükségszerű, hogy az allergia tünetei kizárólag azon a helyen jelentkezzenek, ahol a szervezet találkozik az allergénnel (szem-, száj- vagy orrnyálkahártya, bőr, emésztőrendszer). A tünetek megjelenésének helye változik attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció.

  • Azok az allergének, amelyek a levegőben szállnak (mint például a pollen vagy a gomba spórák) a légutak és a szem nyálkahártyájának a gyulladását okozzák (szénanátha tünetek). Amennyiben az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat, ilyenkor kialakulhat nehézlégzés, köhögés, sípolás.
  • Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül, a következő tünetek jelentkezhetnek: hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés.
  • A bőrön jelentkező allergiás reakciók, mint az ekcéma vagy a csalánkiütés bőrpírrel, duzzadással járnak.

Mit tehetünk az allergia ellen?

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy allergiásak vagyunk valamely növény pollenjére, mindenképpen érdemes allergológushoz fordulni. A fellépő tünetek enyhítésére számos gyógykészítmény elérhető a patikákban, köztük vény nélkül és receptre kaphatóak is, a leginkább megfelelő szer kiválasztásához ugyanakkor javasolt szakember segítségét kérni. Ugyancsak hasznos lehet az átlagosnál gyakrabban végzett kéz- és hajmosás, illetve az ágyneműk és ruházatunk tisztítása. A szellőztetést pedig időzítsük inkább az éjszakai, hajnali órákra, mivel ilyenkor a legalacsonyabb a levegő pollenkoncentrációja. Egyes pollenek kapcsán könnyen léphetnek fel keresztreakciók élelmiszerekkel, így érdemes erről is orvostól tájékozódni.

 

Felső légúti fertőzés

A felső légutak gyulladásos betegségei általában fertőzéses eredetűek, melyeket leggyakrabban vírusok, esetenként baktériumok okoznak. A felső légúti betegségek általában hirtelen kezdődnek, rossz közérzettel. A kezdeti tüneteket láz is kísérheti. Az egyszerű nátha esetében jellemző a bő vizes orrfolyás. Hangsúlyozni kell, hogy mivel a felső légúti betegségek körülbelül 70 százalékáért a már említett vírusok a felelősek, ezért felesleges, sőt káros antibiotikum-kezelést alkalmazni. Antibiotikummal a baktériumok pusztíthatók el, így használatuk a bakteriális felülfertőződés kezelésében jön csak számításba. Az enyhe megbetegedések esetén a tünetek általában néhány nap alatt javulnak. Amennyiben a beteg állapota nem javul, vagy tüszős mandulagyulladásra, középfül-, vagy arcüreggyulladásra utaló tüneteket észlelünk, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz. Az otthoni kezelés feladata a tünetek enyhítése.

Típusok, melyik mit érint?

Rhinitis, szénanátha – az orrnyálkahártyájának gyulladása

Szinuszitisz – a melléküregek gyulladása (arcüreg, orrmelléküregek)

Nazofaringitisz – leginkább ez felel meg a közönséges megfázásnak, az orr, garat, nyelvcsap és mandulák gyulladása

Faringitisz – lényegében torokgyulladás, a garat és környékének gyulladása

Epiglottitisz – a gégefedő és azt övező részek gyulladása

Laringitisz – gégegyulladás

Laringo-tracheitisz – a gége és a légcső gyulladása

Tracheitisz – a légcső gyulladása

Hogyan különíthető el az allergia, a felső légúti fertőzés és az influenza?

Az allergia tehát az immunrendszer „tévedésének” következménye, eltúlzott válasza egy egyébként ártalmatlan anyagra. A szezonális allergiát sokszor szénanáthának is szokták nevezni.

Az allergiás betegség kialakulásának folyamata nem ismert pontosan. Néhány körülményről azonban bebizonyították, hogy szerepet játszhat az allergia kialakulásában:

  • genetikai hajlam
  • dohányzás a családban
  • háziállatok tartása a lakásban
  • a lakókörnyezet és a munkahelyi környezet bizonyos jellemzői (levegőszennyezettség, urbanizáció, párás, zárt helyiségek) stb.

Ezen tényezők jelenléte megsokszorozhatja az allergia kialakulásának valószínűségét.

A kellemetlen allergia tünetei leggyakrabban az alábbi helyeken jelennek meg:

  • alsó és felső légutak
  • szem
  • bőr
  • gyomor-bél rendszer

Az allergia tünetei többfélék is lehetnek, attól függően, hogy mi okozza azt.
Például:

  • tüsszögés
  • vizes-nyákos orrfolyás
  • orrdugulás
  • orrviszketés
  • szemviszketés
  • a szem égő érzése
  • szemkönnyezés
  • torokviszketés
  • fáradtság
  • csalánkiütés
  • ekcéma

Nem szükségszerű, hogy az allergia tünetei kizárólag azon a helyen jelentkezzenek, ahol a szervezet találkozik az allergénnel (szem-, száj- vagy orrnyálkahártya, bőr, emésztőrendszer). A tünetek megjelenésének helye változik attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció.

  • Azok az allergének, amelyek a levegőben szállnak (mint például a pollen vagy a gomba spórák) a légutak és a szem nyálkahártyájának a gyulladását okozzák (szénanátha tünetek). Amennyiben az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat, ilyenkor kialakulhat nehézlégzés, köhögés, sípolás.
  • Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül, a következő tünetek jelentkezhetnek: hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés.
  • A bőrön jelentkező allergiás reakciók, mint az ekcéma vagy a csalánkiütés bőrpírrel, duzzadással járnak.

Mit tehetünk az allergia ellen?

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy allergiásak vagyunk valamely növény pollenjére, mindenképpen érdemes allergológushoz fordulni. A fellépő tünetek enyhítésére számos gyógykészítmény elérhető a patikákban, köztük vény nélkül és receptre kaphatóak is, a leginkább megfelelő szer kiválasztásához ugyanakkor javasolt szakember segítségét kérni. Ugyancsak hasznos lehet az átlagosnál gyakrabban végzett kéz- és hajmosás, illetve az ágyneműk és ruházatunk tisztítása. A szellőztetést pedig időzítsük inkább az éjszakai, hajnali órákra, mivel ilyenkor a legalacsonyabb a levegő pollenkoncentrációja. Egyes pollenek kapcsán könnyen léphetnek fel keresztreakciók élelmiszerekkel, így érdemes erről is orvostól tájékozódni.

 

Felső légúti fertőzés

A felső légutak gyulladásos betegségei általában fertőzéses eredetűek, melyeket leggyakrabban vírusok, esetenként baktériumok okoznak. A felső légúti betegségek általában hirtelen kezdődnek, rossz közérzettel. A kezdeti tüneteket láz is kísérheti. Az egyszerű nátha esetében jellemző a bő vizes orrfolyás. Hangsúlyozni kell, hogy mivel a felső légúti betegségek körülbelül 70 százalékáért a már említett vírusok a felelősek, ezért felesleges, sőt káros antibiotikum-kezelést alkalmazni. Antibiotikummal a baktériumok pusztíthatók el, így használatuk a bakteriális felülfertőződés kezelésében jön csak számításba. Az enyhe megbetegedések esetén a tünetek általában néhány nap alatt javulnak. Amennyiben a beteg állapota nem javul, vagy tüszős mandulagyulladásra, középfül-, vagy arcüreggyulladásra utaló tüneteket észlelünk, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz. Az otthoni kezelés feladata a tünetek enyhítése.

Típusok, melyik mit érint?

Rhinitis, szénanátha – az orrnyálkahártyájának gyulladása

Szinuszitisz – a melléküregek gyulladása (arcüreg, orrmelléküregek)

Nazofaringitisz – leginkább ez felel meg a közönséges megfázásnak, az orr, garat, nyelvcsap és mandulák gyulladása

Faringitisz – lényegében torokgyulladás, a garat és környékének gyulladása

Epiglottitisz – a gégefedő és azt övező részek gyulladása

Laringitisz – gégegyulladás

Laringo-tracheitisz – a gége és a légcső gyulladása

Tracheitisz – a légcső gyulladása

Hogyan különíthető el az allergia, a felső légúti fertőzés és az influenza?

  

Megelőzése

A betegség fő szezonja az őszi-téli, kora tavaszi időszak. Ilyenkor az időjárás kedvez a kórokozók szaporodásának. Ebben az időszakban lehetőleg fogyasszunk vitaminban gazdag gyümölcsféléket, citrusféléket, kerüljük a zárt, zsúfolt tereket. Fontos, hogy a hűvös idő ellenére is rendszeresen mozogjunk a szabad levegőn. Napi néhány perces séta, sportosabbaknak a futás, nem csak a közérzetnek tesz jót, hanem véd a megfázástól is.

 

                                                                                                              Az Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft.  publikációja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megelőzése

A betegség fő szezonja az őszi-téli, kora tavaszi időszak. Ilyenkor az időjárás kedvez a kórokozók szaporodásának. Ebben az időszakban lehetőleg fogyasszunk vitaminban gazdag gyümölcsféléket, citrusféléket, kerüljük a zárt, zsúfolt tereket. Fontos, hogy a hűvös idő ellenére is rendszeresen mozogjunk a szabad levegőn. Napi néhány perces séta, sportosabbaknak a futás, nem csak a közérzetnek tesz jót, hanem véd a megfázástól is.

 

Az Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. III. negyed éves publikációja

 

PDF

Aktuális téma

A szelektív hulladékot december 20., január 3.,  17. és 31. pénteken viszik el.

Január 1. szerda helyett január 4-én szombaton viszik el a szemetet. A többi ünnepi nap szemétszállításában nincs változás.

A zöldhulladék-szállítás télen szünetel.

 

 

 

 

 

Üzenőfal

Megjelent a Csömöri Hírmondó Advent ünnepi száma, valamint a 2020. évi falinaptár.

Időjárás