Közmeghallgatást, és több témában is lakossági fórumokat tartott Csömör Nagyközség Önkormányzata.
Önkormányzati
hitelátvállalás: mese habbal
A
jövő évi önkormányzati költségvetés akár több tízmillió forinttal is kevesebb
lehet, hiszen az állami hitelátvállalásokkal egy időben az önkormányzatok
bevételeiből egyre több elvonást terveznek. Csömör számára ez jövőre kb. 30-50
millió forintos költségvetés csökkenést eredményezhet, ami a saját fejlesztési
keret egyharmadát jelenti.
Többek között a jövő évi költségvetési
koncepció és annak sarokszámai volt az egyik témája annak a
település-fejlesztési fórumnak, amelyet 2012. november 28-án tartott az
önkormányzat Csömör civil szervezeteinek, intézményeinek,
pártalapszervezeteinek vezetői, egyházi közösségeinek, nagyobb vállalatainak
képviselői, illetve a település közismert személyiségei, díszpolgárai, kitüntetettjei
részvételével.
A fórum három fő
téma köré épült. Fábri István polgármester
„Város vagy falu?" címmel a nyári lakossági közvélemény-kutatás eredményeit
ismertette. Az elemzést többlépcsős előkészítő munka előzte meg, az
önkormányzat széles körű társadalmi vitát kezdeményezett Csömör várossá
nyilvánításának kérdésében. Az ezzel kapcsolatos munka legfontosabb elemeiként
februárban a mostanihoz hasonló körben település-fejlesztési fórumot tartottak,
illetve szakértői elemzést készíttettek a várossá nyilvánítás előnyeiről és
hátrányairól, különös tekintettel a pénzügyi-pályázati lehetőségekre.
A fórum másik
témájaként dr. Katona Péter jegyző tartott ismertetőt a járási rendszer
kialakításának hatásairól, majd Eigler
Tamás, a Pénzügyi, Ellenőrző és
Vállalkozói Bizottság elnöke ismertette
az önkormányzat jövő évi pénzügyi kilátásait, valamint az állami
hitelátvállalás pénzügyi hatásait. A költségcsökkentés a csömöri
önkormányzatot nem kis feladat elé állítja, hiszen a hiányt valamiből fedeznie
kell, így előfordulhat az a helyzet is, hogy vagy a fejlesztésekre, vagy az
intézmények költségvetésére fordított összegeket kell majd csökkentenie.
A fórumon több
mint negyven meghívott vendég, többek között Mandur László országgyűlési képviselő, Keményné Koncz Ildikó, a Raiffeisen Bank önkormányzati
üzletágvezetője, Madaras Attila, a
Belügyminisztérium település-fejlesztési szakértője is részt vett, akik mint
Csömörön élő szakemberek fűztek szakmai észrevételeket, javaslatokat az egyes
témákhoz.
Fókuszban
a 3-as számú bekötőút és a falu közbiztonsága
Közmeghallgatást
tartott november 19-én az önkormányzat képviselő-testülete a művelődési házban,
melyen négy fő témát ismertetett a község vezetése az érdeklődő csömöri
polgárokkal, akik észrevételeikkel, javaslataikkal segítették a problémák
megoldását.
Elsőként Fábri István polgármester tartott tájékoztatót a Rét utcai („3-as számú") bekötőút építéséről. Az út építésének
tervét még az előző önkormányzat hagyta jóvá és engedélyezte 2008-ban. A
jelenlegi önkormányzati vezetés egy, már minden szempontból jóváhagyott és a
hatóságok által engedélyezett tervdokumentációt örökölt. Több probléma
megoldása ügyében azonban egyeztetéseket kezdeményeztek az építtetővel és a
kivitelezővel. Az önkormányzat vezetése komoly konfliktust vállalva közölte, csak
abban az esetben járul hozzá az út átadásához és forgalomba helyezéséhez, ha a
legfontosabb forgalombiztonsági követeléseiket teljesítik. Ennek eredményeként
sikerült elérni, hogy a Laki sarkon szabályos
körforgalom épül a faluba érkező forgalomlassítás érdekében, továbbá új buszforduló kerül kialakításra a
jelenlegi helyén. A korábbi tervben nagyon rossz megoldásként a Szedervölgyi-erdő
mellé helyezték volna át a megállót, ami nem csak messze van, hanem onnan se
járda, se gyalogos-átkelőhely nem vezetett volna. Egyesített gyalogjárda és kerékpárút épül a belterületi szakaszon,
a Laki saroktól a Rét utcáig. Elterjedt az a téves információ, hogy az eredeti
tervekben szerepelt volna egy gyalogjárda és egy kerékpárút is, a teljes út hosszában.
A valóság azonban ezzel szemben az, hogy az önkormányzat 2008-ban lemondott
erről, sőt, hozzájárult ahhoz, hogy a szabályokkal ellentétben a belterületi
szakaszon se épüljön járda. Földút kerül
kialakításra az úttal párhuzamosan. Erre azért van szükség, hogy a fő
rekreációs területünkön keresztül haladó új aszfaltút mellett is biztonságosan
közlekedhessenek a gyakran erre járó lovasok, kerékpárosok, sportolók,
kirándulók és mezőgazdasági járművek. Az új patakhíd mellett a gyalogosok,
kerékpárosok, lovasok és mezőgazdasági járművek biztonságos közlekedésének
biztosítására kiépített gázló és
gyalogos fahíd épül. Az eredeti terveknek megfelelően a régi Paraszthidat
statikai okokból sajnos elbontották, nem lehetett megmenteni. A pótberuházások
plusz költségeinek jelentős részét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
finanszírozza, de az önkormányzat is hozzájárul 20 millió Ft értékben. A
tervmódosítások miatt az út átadására és forgalomba helyezésére 2013. április
végén kerül sor.
Fábri István polgármester és dr. Katona Péter jegyző a járások
létrehozásával kapcsolatban tartottak tájékoztatót. 2013. január 1-től több évtized után ismét járási rendszer lesz majd
Magyarországon. Ez az eredeti tervek szerint azt jelentette volna Csömör
esetében, hogy a helyi polgároknak számos ügy intézése miatt a járási
központba, Gödöllőre, vagy a járási kirendeltségre, Kistarcsára kellett volna
utazniuk. A helyi képviselő-testület azonban ezt nem fogadta el és nem írta alá
a járási szerződést. A Pest Megyei Kormányhivatallal végül sikerült
megállapodni abban, hogy Csömörön is nyíljon járási kirendeltség, így minden
olyan ügyet, amit eddig a helyi polgármesteri hivatalban lehetett intézni, 2013
januárjától is Csömörön, az itteni járási kirendeltségen intézhetnek a
polgárok. (Azóta már kiderült, hogy az építéshatósági ügyintézést is
központosítják, ezért most az önkormányzat azon dolgozik, hogy minél kevesebbet
kelljen az ügyfeleknek Gödöllőre utazniuk.)
Az általános iskola és zeneiskola jövőjéről tartott
ismertetőt Tormay-Lesták Mária képviselő,
az Oktatási-, Sport és Kulturális Bizottság elnöke. 2013 januárjától a helyzet
lényegesen megváltozik: az államosítás miatt a Krammer Teréz Zeneiskola és a
Mátyás Király Általános Iskola szakmai munkája állami irányítás alá kerül. A
képviselő-testület 2012 októberében, határozatban vállalta mindkét intézmény
működtetését a központi normatívát meghaladó jelentős plusz költségek
biztosításával, melyet az önkormányzat egyéb bevételeiből fedez majd. (Ezt az
ország több mint háromezer önkormányzata közül alig több mint kétszáz
válallta.) Ez azonban csak az intézmény-működtetési (épületfenntartás,
karbantartás, technikai személyzet bére stb.) feladatokat foglalhatja magában,
a szakmai irányítást mindenképpen központosítják.
A térfigyelő-kamerarendszer működtetéséről tartott ismertetőt Pásztor Sándor képviselő, az Ügyrendi és
Közbiztonsági Bizottság elnöke. A
településen kialakítás alatt lévő kábeltelevíziós hálózat megépítése
lehetőséget adott arra, hogy ezzel egyidejűleg a térfigyelő kamerarendszert is
ki lehessen építeni. A bizottság több cégtől kért be ajánlatot a kivitelezésre,
így került kapcsolatba az Erando Kft.-vel. A cég vezetője, Kandolka Károly Csömörön él, ezért a tárgyalások során
felajánlotta, hogy igényeink szerint, ingyenesen kiépíti településünkön a
térfigyelő-kamerarendszert. Ez meg is történt, a rendszer eddigi működése pedig
már igazolta a hozzá fűzött reményeket.
A
közmeghallgatás második felében megjelent csömöri
polgárok fogalmazták meg kérdéseiket, észrevételeiket, javaslataikat. A
legtöbb hozzászólás a 3-as számú
bekötőút építéséhez érkezett. Nagy
Zoltán érdeklődött, hogy az M0-s és 3-as bekötőút kereszteződésénél lesz-e
közvilágítás. Fábri István polgármester
elmondta, hogy a külterületi utakon általában nincs közvilágítás, így ide sem
tervezik, hiszen ennek kiépítése nagyon sok pénzbe kerülne, és
közlekedésbiztonsági előírások sem indokolják. Koronczai Gábor az új bekötőút jelenlegi lezárását kifogásolta. A polgármester
elmondta, a bekötőút egyelőre még hivatalosan nincs forgalomba helyezve, az út
átadására és forgalomba helyezésére 2013. április végén kerül sor, addig az utat nem lehet használni. Kádas Sándor megemlítette, hogy a bekötőutat veszélyesnek tartja,
fennáll a veszélye, hogy a faluba érkezve sem fognak lassítani az autósok, ezért
forgalomlassító táblák kihelyezését javasolja. Koronczai Gábor a régi Paraszthíd helyetti gázlót kifogásolta, a
területen lévő emelkedő miatt a vontatótraktorok áthaladását kétségesnek látja.
A közbiztonsági témához is több
hozzászólás érkezett, többek között Henk
Istvántól, aki szerint a HÉV-megállónál a hajnali órákban szükség lenne rendőri
jelenlétre az ott randalírozó fiatalok megfékezésére. Soós Árpád csatlakozva az előtte szólóhoz elmondta, hogy a
Kistarcsai út legvégén gyakori a gyanús alakok megjelenése, ezért kérte, hogy
vizsgálja meg az önkormányzat olyan térfigyelő kamera elhelyezését is, amely a
földutat „látja". Biró Attila alpolgármester
a felvetésre reflektálva elmondta, hogy a kamerák használhatóságát a
közvilágítás is befolyásolja, melynek kiépítése ezen a területen meglehetősen
költséges lenne, de az önkormányzat meg fogja vizsgálni a közvilágítás
kiépítésének lehetőségét. Hadházi István
arról érdeklődött, hogy a kamerarendszert tudja-e az önkormányzat
sebességmérésre is használni. Pásztor
Sándor képviselő válaszában
elmondta, hogy a törvény erre nem ad lehetőséget az önkormányzatoknak.
A
közmeghallgatáson résztvevők még számos más, a fenti témákhoz szorosan nem
kapcsolódó kérdést is felvetettek. Többek között a közvilágítással, csatornarendszerrel,
utak és járdák állapotával kapcsolatban érkeztek hozzászólások.
Csömör legyen város
vagy maradjon falu?
Fórumok a lakossági
közvélemény-kutatás eredményeiről
A
nyári lakossági közvélemény-kutatás eredményeiről több fórumon is tájékoztatót
tartottak decemberben.
Az önkormányzat munkatársai, illetve a
közvélemény-kutatásban résztvevő kérdezőbiztosok részvételével december 3-án Fábri István polgármester tartott
előadást a kutatás eredményeiről. A Csömöri Civil Egyesület a Civil Klub keretében
pedig a lakosság számára tartott ismertetőt december 7-én, de a november 28-i
településfejlesztési fórum résztvevői is megismerhettek adatokat a felmérésből.
A személyes
megkeresésen alapuló felmérésre 2012 június-júliusában került sor. Összesen 2 227
háztartásban válaszoltak a kérdésekre. A kérdőívet úgy állították össze, hogy
az általános véleménykérdések összevethetőek legyenek a 2004-es vizsgálat
eredményeivel. A vizsgált főbb témakörök a következők voltak: várossá
nyilvánítás előnyei és hátrányai; átmenő forgalom és a Kistarcsai-Erzsébet utca
problémája; elégedettség a települési szolgáltatásokkal és az önkormányzat
munkájával; közlekedési szokások; sportolás és életmód.
A kutatásból
több más kérdés mellett a várossá nyilvánítás lakossági támogatottságára is
választ kaptak a kérdezők. Ennek alapján kiderült, hogy a kérdésben teljesen
megosztottak a csömöriek: a válaszadók 43 %-a egyelőre nem, míg 40%-a támogatja
Csömör várossá nyilvánítását, de igen sokan (17%) vannak azok is, akik még nem
tudnak állást foglalni a kérdésben.
A kutatás eredményeiről a januári
Hírmondóban jelenik meg részletes összeállítás.
