Üdvözöljük Csömör Nagyközség honlapján!
2019. december 9., hétfő
2141 Csömör, Szabadság út 5. Tel.: + 36 28 544-020, fax: +36 28 544-040, e-mail: polghiv@csomor.hu
Akadálymentesített változat Kezdőlap

Iskoláztatás

A középkorban a templomos falvakban oktatás-nevelés folyt a plébánián, melyet a pap és a kántor végzett, illetve vezetett. Tudjuk, hogy Csömörnek volt temploma a középkorban, bár történeti források nem szólnak róla. Feltételezhetjük tehát, hogy a csömöri gyermekek oktatása-nevelése intézményesen már a középkorban folyt.


Csömör újra benépesítői többnyire evangélikusok voltak, akiknek lelkészük is volt a XVIII. század első felében. Nyilvánvaló, hogy evangélikus oktatás és nevelés folyt a faluban ebben az időszakban.



A katolikus népesség megjelenése, arányának növekedése Csömörön magával hozta, hogy valamilyen formában megoldják a katolikus gyermekek oktatását-vevelését, ők természetesen evangélikus iskolába nem voltak bocsáthatók.



A legelső katolikus tanító – a középkort nem számítva – 1735-ben érkezett Csömörre, sajnos a nevét nem ismerjük.Az első név szerint is ismert csömöri katolikus tanító Vadó András, aki egyben kántor és jegyző is volt 1757-től kezdte meg működését a faluban és 1775-ben is még Csömör kántor tanítója volt. Ekkor vette feleségül Veresegyházon özv. Viszovszky Katalin (Nyíri Jánosnét).



Az 1770-1771. iskolai évben 20 katolikus és 20 evangélikus tanítványa volt, azaz összesen 40 gyermek oktatását-nevelését végezte. Ebből az adatból kitűnik, hogy a népesség kb. fele-fele arányban oszlott meg a két felekezet között és hogy az evangélikusok nem tudtak tanytót tartani, ezért hozzájárultak ahhoz, hogy gyermekeik a katolikus iskolába járjanak.



A nőtlen Vadó András az elemi ismereteket tanította latin, magyar és szlovák nyelven, valamint a katolikus vallás elemi ismereteit délelőtt és délután. A forrásból nem állapítható meg, hogy a katolikus hitoktatás kötelező volt-e az evangélikus gyerekek számára is.

Vadó András a tanításért nem kapott semmit hivatalosan, mint kántor minden házaspár után kapott fél pozsonyi mérő rozsot (1 pozsonyi mérő = 62,52 liter = kb. 42 kg.) és 25 dénárt. A szokásos stólajövedelmeket, azaz magánérdekű szertartásoknál (keresztelés, esketés, temetés, házszentelés stb.) bizonyos helyileg kialakult díjazást élvezett.



 



Szántóföldből járt neki tavaszi és őszi vetés alá 3-3 kilát termő szántóföld. Ez nem sok, hiszen a kila (török származású űrmérték) 20-25 liternek felelt meg, vagyis tavasziból-ősziből összesen másfél mázsa termést hozott az illetményföldje. A lényeg inkább az volt, hogy ezt a földet szántották, vetették, aratták Csömör jobbágyai, nem a tanító végezte el a szükséges munkát.



Az 1770-1771-es iskolai összeírás a jövő feladatául megjelölte, hogy „iskolát kellene építeni”. Ez azt jelenti, hogy iskolaépület még nem volt a faluban, a kántor-tanító a templom, a plébánia és a saját lakása igénybevételével végezhette a tanítást.



A gyermekáldásra nézve csömöri adataink nincsenek a XVIII. század első háromnegyedéből, ezért következtetésekre vagyunk utalva. Országos ismeretek alapján az vázolhatjuk, hogy a 16-18 éves korban férjhez ment lányok addig szültek, amíg erre képesek voltak, azaz kb. 22-24 éven keresztül 40-42 éves korukig. Egy-egy gyermek születésétől a másik gyermek születéséig átlagban 2-2,2 év telt el, ezért az asszonyok 10-11 gyermeket hoztak a világra átlagban. Természetesen minden közösségben voltak meddő asszonyok és magtalan férfiak is. Ugyanakkor negy volt a csecsemőhalandóság, a három éves kort elért gyermekeknek volt esélyük a felnövekedésre. A 18-20. évüket egészségben elért fiataloknak nagy esélyük volt, hogy 70-80 évig éljenek, ha járványnak és erőszakos cselekménynek nem estekj áldozatul.



A II. József-féle első magyarországi népszámlálás nyújt először megbízható adatokat a gyermekek létszámáról 1784-1787-ben. Ekkor az 1-12 éves korosztályban Csömörön összesen 122 gyermeket vettek nyilvántartásba. Ha az evangélikusok és katolikusok arányát 60%-nak és 40%-nak vesszük, ami valószínű, akkor 73 evangélikus és 49 katolikus gyermekkel számolhatunk Csömörön. Mindkét felekezetben tehát volt elég gyermek egy-egy egyházi iskola fenntartására.



Sajnos, az egyházi sematizmusok sem tüntetik fel a tanuló ifjúság létszámát, csak a XIX. század köezpétől kezdve. Az 1851. évi kimutatás szerint a katolikus iskolások száma 64 volt. Ebben az időben a katolikusok 68%-a és az evangélikusok 32%-a szerint az evangélikus gyermekek száma feltételezhetően 33-34 volt, összesen 97-98 gyermek, melyhez egy-két iztaelita gyermeket kell hozzászámolnunk, hogy a csömöri tanuló ifjúság létszámát hozzávetőlegesen megkapjuk.


PDF


Hozzászólok





Aktuális téma

A szelektív hulladékot október 25-én,  november 8-án  és november 22-én pénteken viszik el.

A zöldhulladékot november 1-jén, 15-én és 29-én pénteken viszik el. Decembertől tavaszig a zöldhulladék-szállítás szünetel.

 

 

Üzenőfal

A Csömöri Hírmondó és a Légy ott programmagazin következő száma november 27-én jelenik meg.

Időjárás