Üdvözöljük Csömör Nagyközség honlapján!
2019. december 16., hétfő
2141 Csömör, Szabadság út 5. Tel.: + 36 28 544-020, fax: +36 28 544-040, e-mail: polghiv@csomor.hu
Akadálymentesített változat Kezdőlap

Háborús évek

Az I. világháborút lezáró békét elvetették a következő világháború magját, olyan mértékben kifosztották és megalázták a legyőzött nemzeteket és országokat, ezek során különösen súlyos és igazságtalan volt a Magyarországra kényszerített un. trianoni béke, mely idegen uralom alá juttatta az ország területének kétharmadát, lakosságának több mint a felét, a magyar nemzetbelieknek pedig az egyharmadát.


A revans, a visszavágás tehát az I. világháborút lezáró béke-diktátum méhéből jött a világra.



A geopolitikailag rendkívül fontos, központi helyen elterülő Kárpát-medence, benne a megcsonkított Magyarország semmiképpen sem kerülhette el a közelgő háborút, amivel nem állítjuk azt, hogy mindennek úgy kellett történnie, ahogy történt, Lehetett volna jobban is kormányozni a haza hajóját. Például, 1944 nyarán-őszén valahogy ki kellett volna lépni a háborúban való részvételből, ezzel a lépéssel többszázezer ember élete lett volna megmenthető és talán hazánk kedvezőbb elbánásban részesülhetett volna az újabb párizsi béketárgyalásokon.



Csömör község képviselőtestülete eleget tett az országos felhívásnak és 1920. aug. 28-án községként belépett a Magyarország Területi Épsége Védelmi Ligájába és 100 koron tagdíjat be is fizetett.



Ezután több mint másfél évtized telt el, legalábbis helyben nyugalomban. A Magyarország trianoni határainak felülvizsgálatára, javítására irányuló un. revíziós propagandát meghallgatták, elolvasták az emberek egyet is értettek vele, mert akkoriban senkinek sem lehetett fogalma előre, hogy milyen lesz a következő háború, amelyben mód nyílik majd a magyar határok igazságosabb elrendezésére.



A mélyben lappangva továbbéltek a baloldali elképzelések is a magyar társadalom igazságosabb elrendezéséről is, ezek az elgondolások nagyon sok esetben indokoltak voltak.



Az 1930-as évek második felében mindkét szélsőséges politikai bázis, a jobboldal és bal oldal erősödőben volt. Általános történészi vélemény, hogy a konzervatív keresztény magyar kormányoknak kétfrontos bel- és külpolitikát kellett folytatniuk a fasizmus és a kommunizmus ideológiája és gyakorlata ellen.



A nyári hónapokban, amikor Horthy Miklós kormányzó Gödöllőn szokott tartózkodni a HÉV szerelvényeket rendőrségi ellenőrző személy kísérte, amit a környék népe helyénvalónak tartott. Rothschild Géza csömöri állomásfőnök ügye ilyen körülmények között keletkezett és előrevetítette már az elkövetkezendő évek politikai viharait és tragédiáját.



Rothschild elkövette azt a merényletet a magyar szentkoronás államcímer ellen, hogy fölébe akasztotta az állomáson, tehát középületen a sarló-kalapácsos jelvényt, mely a kommunista mozgalom és a Szovjetunió szimbóluma volt. Az állami címer ilyen degradálását természetesen semmilyen államban sem tűrnék el. Ráadásul mindez az államfő nyári rezidenciája és Endre László, gödöllői főszolgabíró járásába történt.

Endre László főszolgabíró hivatalból kivizsgáltatta az esetet és 1936 novemberében elrendelte Rothschild állomásfőnök internálását, ami meg is történt. Az alispán 42 nap múlva jogkörénél fogva szabadlábra helyeztette. Csömör község képviselőtestülete 1937. jan. 4-én tárgyalta az alispán másodfokú véghatározatát, az ügy előadója Baudy Domokos volt, aki fellebbezést javasolt. Indoka: „ a község lakossága egyértelműleg fel volt háborodva Rotschild Géza állomás elöljáró tűrhetetlen s mindenkivel szemben tanúsított agresszív viselkedése miatt.



 



Így a község gazdaköre még a nyár folyamán a községi elöljáróságnál beadott panasziratában kifogásolta Rotschild Géza szabálytalan és a gazdaközösség súlyos sérelmét jelentő budapesti tejszállításait. Ezt követőleg az utazó közönség részéről tétettek jegyzőkönyvi panaszok az említett tejszállítással kapcsolatban, abban a vonatkozásban, hogy a szabályosan fel nem adott tejszállítmányokat a vonatkísérő személyzet vonakodik az egyes állomásokon leadni s emiatt a reggeli vonatokon utazók 15-20 perces késéssel érkeznek munkahelyükre. Ismeretes a képviselőtestület előtt az a túlzott agitáció, melyet szélsőséges szociáldemokrata szellemben szolgálat közben egyenesen terrorisztikus módon gyakorolt az utazó közönségre. A lakosság ily irányú panaszait is jegyzőkönyv formájában az elöljárósággal benyújtották.”



Bizonyos értelemben országos ügy lett a csömöri állomásfőnök ügyéből. A budapesti liberális sajtó azonnal a védelmébe vette. Az Esti Kurir engesztelhetetlen modorba, az Est már óvatosabban támadta Endre Lászlót, sőt a Pesti Hírlap is pálcát tört fölötte. A Népszava, Az Újság úgyszintén cikkezett róla. Sőt Peyer Károly szociáldemokrata és Fábián Béla nemzeti demokratapárti képviselő interpellát, felszólalt Rothschild mellett az országgyűlésben.



Csömör képviselőtestülete 1937. jan. 4-én elvetette saját főjegyzőjének, Poós Lajosnak javaslatát, hogy az alispáni végzést vegyék tudomásul. Baudy Domokos előterjesztését fogadta el, hogy Endre László főszolgabírót a legmesszebbmenőkig biztosítja eljárása helyességéről és erről az állásfoglalásásról küldöttségileg (Baudy Domokos, Fábián János, Reszler István, Agárdi József) értesíti.



Végül 1937-ben büntetőtörvényszék öt havi fogházra ítélte Rothschildot, melyet a Magyar Királyi Ítélőtábla három hónapra szállított le 1938-ban.

A Nyilaskeresztes Párt 1937-ben jött létre különböző szélsőjobboldali csoportokból, programjában számos munkásvédő elem is volt. Csömörön az 1939-es választásokon 70%-ot ért el a Nyilaskeresztes Párt. Később ezt az eredményt Valáty György csömöri evangélikus lelkész számlájára írták a kommunisták, egyébként teljesen alaptalanul.



Magyarország német megszállása 1944. márc. 19-én következett be, a Horhy Miklós kormányzó vezetett ország eddig tudta megőrizni a függetlenséget, Közép-Európában a legtovább!

A német katonai megszállás után megkezdődött a magyarországi zsidóság gettókba zárása, internálása és kivitele az országból a Német Birodalom területére.



Az 1941-es népszámlálás szerint Csömörön 51 izraelita vallású személy élt, de voltak még olyan emberek is, akik nem voltak tagjai az izraelita egyházközségnek, ennek ellenére az un. zsidótörvények vonatkoztak rájuk.



Az 1944-es év májusától kezdve egyes források szerint 46 „zsidószármazású” személyt vittek el Csömörről, akik 1946. dec. 10-ig még nem tértek vissza. Feltételezhető, hogy életüket vesztették, illetve kivándoroltak a születőben lévő Izrael államba, vagy a jelzett időpont után jöttek meg a községbe.



Állítólag olyanokat is elhurcoltak, akikre nem is vonatkoztak a zsidótörvények: Gaál Mártonné, Langer Vilmosné és Rácz Imréné. Megnevezettek férjei keresztények voltak, sőt Rácz Imre az I. világháború hős katonája, aki vitézségéért számos kitüntetésben részesült.

Itt említjük meg Csömöri József (Hevér Balázs, Horváth János írót, újságírót, aki a fasizmus elől emigrált, majd 1943-ban hazajött, 1944-ben elfogták, rabkórházba került Miskolcon, ahol 1944. aug. 10-én öngyilkosságot követett el. Csömör Községgel való kapcsolatára nézve nem kerültek elő adatok. Csömöri családneve nyilvánvalóan felvett név.



A német megszállás után sem sikerült azonban teljesen Németország szolgálatába állítani a magyar nemzetet. A sikertelen magyar katonai kiugrás után 1944. okt. 16-án a német megszállók a végső eszközhöz nyúltak, hogy Magyarországot a továbbfolytatandó háborúban még felhasználhassák. Szálasi Ferenccel az élen a nyilaskeresztes pártot juttatták hatalomra. A Horthy Miklós kormányzó nevével fémjelezhető negyedszázados magyar polgári restauráció tulajdonképpen ekkor ért véget.



Csömörön 1944. okt. 17-én (vagy 19-én) a csendőrök letartóztattak néhány lakost, akik később az ellenállási mozgalom vezetőinek nevezték magukat. Az ismert források nem tudósítanak Csömörön nagyobb kommunista vagy háborúellenes mozgalomról. Ezekre az eseményekre Radocsányi János koronatanú volt, aki 1945-től Csömörön rendőrparancsnok, kommunista párttitkár és a Nemzeti Bizottság elnöke.



Radocsányi János katonaszökevény volt a magyar honvédségből 1944. okt. 17-én otthon bujkált, a csendőrök – állítása szerint – azért nem tartóztatták le akkor éjjel, mert a katona-letartóztató parancsot kérte tőlük.



 



Az ő elmondása szerint Poós Lajos csömöri főjegyző készítette el azt a névsort, amellyel a kezükben házról-házra jártak a csendőrök.

Ekkor Haraszti Jánost, Tótfalusy Kálmánt, csömöri lakosokat és Dóka Ferenc mogyoródi lakost letartóztatták, az első kettőt meggyilkolták, a harmadik életben maradt. A névsorban állítólag szerepelt még Radocsányi János, Radocsányi József, Miklián József. Talán volt egy másik névsor is: Radocsányi Ferenc, Rolland Mihály, Metzler János nevével.



A szovjet hódítás után következő években természetesen megszaporodtak az illegális kommunisták, akik ellenálltak a fasizmusnak, a német és magyar katonaságnak, a csendőrségnek, a nyilasoknak stb. Radocsányi János, a Csömöri Nemzeti Bizottság elnöke 1946. aug. 2-án így emlékezett vissza a csömöri illegális kommunista mozgalomra.



„Községünkben a háború előtt és a háború alatt sok olyan elvtársunk volt, akik nem hódoltak be a fasiszta diktatúrának. Mennél jobban mentünk bele a háborúba, mindig erősebben domborodott ki a szervezett munkásság csoportjának ellenálló készsége. E csoport mind szorosabbra és szorosabbra fűzte össze egyűvé tartozandóságának láncát. E csoport, aki mindjobban és jobban érezte üldöztetésének hatását, míg végül úgy határozott, hogy nem adja meg magát a sorsnak és illegalitásba vonul és fokozottabb mértékben küzd a fasiszta diktatúra ellen. Minthogy a szervezett munkásság csoportja elég nagy, félő volt, hogy esetleg árulók akadnak köztünk, így a csoport elhatározta, hogy egy szűkebb körű vezetőséget állít fel és ez a vezetőség lesz hivatott arra, hogy a mozgalom tagjait irányítsa és a szomszédos községgel a kapcsolatot vegye fel, a vezetőség meg is kapta munkáját, személyes kapcsolatot tartott fenn külön-külön minden taggal. A vezetőség programja az alábbi volt.



Erős propagandát kifejteni, és a nép széles rétegei között az ellenállás hangulatát kelteni. Tovább szabotálásra biztatni a tömeget.



Amint a nyilas uralom elvette a hatalmat, a vezetőség fegyverek beszerzésére, tovább Csömör község leventéinek és az itt felsorakozó katonaság szétforgácsolására határozat el magát. Ezt a határozatot ki is vitte tagjai közé, azonban Csömör község nyilas vezetősége valamint a csendőrség az ellenállási mozgalom tagjait összeszedte és a nyilasháza hurcolta, az ellenállási mozgalom nem hátrált meg és munkáját folytatta, míg végül is 1944. október 17-én a csendőrség egy éjszakai rohammal a vezetőség tagjait elfogta és átadta a gestapónak, azon részét akiknek nem sikerült a csendőrség karmai közül megszökni. A vezetőség tagjai, valamint a mozgalom további tagjai Csömör községből részben megszöktek, részben a polgárság becsületes tagjainál kerestek menedéket a fasiszta uralom előtt. Amint a vörös hadsereg közeledett az ellenállást az elvtársak mind jobban fokozták, meg is volt az eredménye, mert községünkben a magyar katonaság körében olyan elégedetlenséget vittünk bele, hogy körülbelül kétszázra tehető a katonáknak az a száma, amelyet az elvtársak elbújtattak, polgári ruhába öltöztettek és így megszöktette. Sajnos, áldozatai is lettek egyes katonák e tevékenységnek, mert a német, amikor megtudták ezt, közülük agyon is lőttek.”



Radocsányi János idézett beszámolójának valódiságát a Csömöri Nemzeti Bizottság egyhangúlag igazolta!


PDF


Hozzászólok





Aktuális téma

A szelektív hulladékot december 20., január 3.,  17. és 31. pénteken viszik el.

Január 1. szerda helyett január 4-én szombaton viszik el a szemetet. A többi ünnepi nap szemétszállításában nincs változás.

A zöldhulladék-szállítás télen szünetel.

 

 

 

 

 

Üzenőfal

Megjelent a Csömöri Hírmondó Advent ünnepi száma, valamint a 2020. évi falinaptár.

Időjárás