Üdvözöljük Csömör Nagyközség honlapján!
2019. november 23., szombat
2141 Csömör, Szabadság út 5. Tel.: + 36 28 544-020, fax: +36 28 544-040, e-mail: polghiv@csomor.hu
Akadálymentesített változat Kezdőlap

Csömöri evangélikus templom

 

Csömöri evangélikus templom

 

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

 

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Boda Zsuzsanna Levelezési cím: Telefonszám:

E-mail cím: zsuzsabd@gmail.com

 

II.

 

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

 

1. A nemzeti érték megnevezése: csömöri evangélikus templom

 

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

 


□ agrár- és élelmiszergazdaság

 

□ ipari és műszaki megoldások

 

□ természeti környezet


□ egészség és életmód

 

□ kulturális örökség

 

□ turizmus


X épített rnyezet

 

□ sport


 

 

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 2141 Csömör, Petőfi utca

 

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

X települési                       □ tájegységi                          □ megyei                                □ külhoni magyarság

 

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

 

Az 1873–74-ben épült 26 méter hosszú, 10 méter széles, 9 méter magas templomot Menko és Kolbenbeyer pesti építészek tervei alapján építette Zier Keresztély pesti építőmester 8700 forintért. Ez az összeg nem tartalmazta az építőanyag költségeit, valamint a csömöri hívek által adományozott fuvar és napszám értékét.

„Az épület a romantika stíluskorszakának nem kiemelkedő alkotása, mégis a maga nemében, különösen homlokzati kialakításában és berendezési tárgyait tekintve igen szép példája e bátor korszaknak. Az orgonakarzatot alátámasztó kecses korintizáló öntöttvas oszlop, a nagy félköríves fémvázas üvegfelületek, a nyolcszög alaprajzú, jó arányú, gótizáló toronysüveg a négy oldalán fiatorony jellegű, egyenlő szárú, háromszög alakú, timpanon kialakítással, a templomház lépcsős attika pártázattal szegélyezett oromfalai, a templomhajó oldalfalain és pártázatain, valamint a tornyon körbefutó többsoros farkasfogas párkány, a kiemelt kapubélet és az orgonakarzat homlokképzése – mind magán hordozza a romantika építészetének nemzeti jellegét.


 

Az épület kialakítása egyszerű, három, csak síkban találkozó főelemből áll, amelyek egymással harmonizálnak: a harangtorony, a templomhajó az orgonakarzattal és az oltárt magában foglaló szentély. Az épületegyüttes összhatásában zárt, felfelé törő hatású.

Az oltár és a nyolcszög alaprajzú szószék szépen faragott, csakúgy, mint a gótizáló rozetta díszítésű faragott orgona, valamint a stílusos padsorvégek.” (Idézet Szák-Kocsis Pál építészmérnök leírásából)

A templom padjai a Deák téri templomból származnak, a Deák téri evangélikus gyülekezettől vásárolták őseink.

Az oltárkép Jakobey Károly festőművész munkája: „Jézus az Olajfák hegyén”, Lukács evangéliuma 22. fejezetének 40–43. versei alapján. Jakobey Károly (1825–1891) arcképeket, történelmi és vallásos témájú festményeket készített, a pesti rajziskolában, majd a bécsi Akadémián tanult. Az csömöri oltárképért, amely 1874. augusztus 28-án került a helyére, a gyülekezet 200 forintot fizetett a művésznek.

1876. március 15-én ifj. Országh Sándor orgonaépítő kötelezte magát, hogy 450 forintért szállít egy átalakított és feljavított orgonát hat évi jótállással. Ezt a hangszert az 1930-as években a ma is „szolgáló” kétmanuálos Rieger orgona váltotta fel.

1899-ben került a toronyba először harang: a Bé, Desz és Fisz – hangolású harangok 350, 246 és 103,5 kilogramm súlyúak voltak. A harangokat a két világháború követ-kezményeként még két alkalommal kellett a gyülekezetnek pótolnia: 1920-ban és 1957-ben.

1905-ben került sor először templomtatarozásra. A II. világháború alatt belövés érte a templom tornyát, a sérüléseket nem sokkal ezután sikerült kijavíttatni.

1957-ben Ordass Lajos püspök szentelte fel a falakra került szekkó képeket, melyek Tábor János festőművész munkái voltak. Dr. Prőhle Károly teológiai útmutatásai alapján került megfestésre a kilenc kép, amelynek mindegyike kapcsolatban volt a Szentírás testi és lelki kenyérre utaló fejezeteivel. Ezért kapta a templom a „kenyér-templom” nevet.

A mennyezet szekkója például az ötezer ember megvendégelésének történetét ábrázolta.

 

A templom 2000-ben történt következő felújításakor a födémcsere miatt a mennyezetszekkó megszűnésre ítéltetett. Ezzel párhuzamosan az építészmérnök nyomatékos javaslatára az oldalsó képek is lekerültek a falakról.

A templomot 1973-ban, a száz éves jubileumra, majd a Millecentenárium évében, 2000-ben újították fel. Ez utóbbi Szák-Kocsis Pál mérnök tervei alapján történt. Ekkor került a födém cseréje kapcsán kazettás mennyezet a templomba. A félköríves idomacél ablakkeretek felújítással ónémet üveget kaptak. Az óraablakba a torony homlokfelületére rózsaablak (rozetta) került, amely romantikus stílusban a Luther-rózsát formázza. Az


 

ólomüveg Luther-rózsa, valamint a bejárati ajtó fölé került színes üvegablak, amely Turák Károly csömöri üvegművész munkája. Új, süttői mészkő padlóburkolat is került a templomba.

A torony acélszerkezetű fa járólapú lépcsőt kapott, és megvalósulhatott a gyülekezet régi álma is – a toronyóra. Az óranyílások a nagy toronyablak fölötti timpanonba kerültek ugyanazzal a terrakotta keretezéssel, mint a rózsaablak.

A vörösréz toronysisak, a párkányok és a mélyített falfelületek terrakotta színe, az épületnek a gyülekezeti ifjúsági házzal harmonizáló azonos pasztell tojáshéj sárga színe, a hódfarkú tatai cserép együttesen visszafogott és ízléses külsőt mutat.

A templomot érintő utolsó beruházás 2007-ben a harangjáték beszerelése volt, amely naponta többször szólal meg egy-egy ének dallamát eljátszva.

Egészen a 2000-ben történt generál-felújításig a csömöri volt az ország egyetlen úgynevezett kenyér temploma. Az elnevezést arról kapta, hogy a falakat díszítő képek, szekkók, mindegyike olyan bibliai igehelyet jelenített meg, amelyek a kenyérrel volt összefüggésben.

(Írta: Solymár Péter)

 


A
csömöri evangélikus templom

 


Az
oltár (Fotó: Boda Zsuzsa)

 


          A
szószék (Fotó: Boda Zsuzsa)                                      Az orgona (Fotó: Boda Zsuzsa)

 

 

6. Javaslat indoklása

 

Az evangélikus templom Csömör egyik meghatározó épülete. Az építészmérnök fent idézett véleményével szemben mi értékesnek gondoljuk, erkölcsi jelentősége felbecsülhetetlen.

 

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): www.csomor.lutheran.hu

PDF

Aktuális téma

A szelektív hulladékot október 25-én,  november 8-án  és november 22-én pénteken viszik el.

A zöldhulladékot november 1-jén, 15-én és 29-én pénteken viszik el. Decembertől tavaszig a zöldhulladék-szállítás szünetel.

 

 

Üzenőfal

A Csömöri Hírmondó és a Légy ott programmagazin következő száma november 27-én jelenik meg.

Időjárás