Csömöri Evangélikus Gyülekezet történeti dokumentum

Csömöri Evangélikus Gyülekezet történeti dokumentum

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Boda Zsuzsanna Levelezési cím: Telefonszám:

E-mail cím: zsuzsabd@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Csömöri Evangélikus Gyülekezet történeti dokumentuma

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

□ agrár- és élelmiszergazdaság

□ ipari és műszaki megoldások

□ természeti környezet

□ egészség és életmód

X kulturális örökség

□ turizmus

□ épített környezet

□ sport

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csömöri Evangélikus Egyházközség

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

X települési                       □ tájegységi                          □ megyei                                □ külhoni magyarság □ országos

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A Csömöri Evangélikus Egyházközség irattárában egy 1798-ban kelt Gyülekezettörténeti dokumentum is található. A vaskos papírtáblába kötött, kopott disznóbőr gerinccel megerősített, több mint kétszáz éves kézirat alig ötven lapot foglal magában csupán, amelyeket száz éven át számos kéz írt tele különböző időpontokban történt események, ügyek latin, szlovák, német és magyar nyelven történő dokumentálásával.

A Csömöri Evangélikus Gyülekezet történetének első időszakáról nagyon hiányosak az ismereteink. Tudjuk, hogy 1690-ben Csömört még „elpusztultnak”, „Csömör-pusztának” nevezik. 1720-ban azonban már 42 háztartást írnak itt össze, amelyek mindegyike lutheránus vallású, s akiknek saját templomuk is volt. Az 1740-es pestis azonban a lakók háromnegyedét elviszi; templomukat is elveszítik, s az egyházközség megszűnik. A következő híradás

1787-ből származik, amikor Grassalkovich Antal herceg támogatásával ismét gyülekezetté szerveződnek a hívek: ha nem is önálló egyházközséggé, de legalább Cinkota leányegyházává.

Az említett kéziratos vezetését 1798-ban kezdte meg az akkori iskolamester, Klinger S. János, aki számos korábbi eseményről is beszámolt, és korábbi, azóta elveszett okiratokat is bemásolt a kötetbe.

A dokumentum a csömöri gyülekezet első száz évének latin nyelvű összefoglalójával kezdődik, mégpedig az 1717-es évtől kezdve. Az összefoglaló számos történeti adalékot

tartalmaz ezekből a korai évekből az első parókia építéséről, az első lelkészek meghívásáról, a környező falvak evangélikus gyülekezeteivel való kapcsolattartásról. A történeti összefoglaló mellett a kézirat másik legértékesebb forrása az eddig ismeretlen legkorábbi fennmaradt 1729-es csömöri lelkészi híványlevél pontos másolata 1798-ból. A lelkész feladatait és javadal-mazását összegző levelet a gyülekezet „tót” nyelven írta, azaz a szlovák irodalmi nyelv 1800-as évekbeli kialakulása előtti saját tájszólásán, amelynek kései változatát még az utóbbi években is beszélték az idősebb emberek Csömörön. A levél – valamint a gyülekezettörténet több más, ugyanebben a tájszólásban írott betoldása – ilyenformán az „első csömöri nyelvemléknek” is tekinthető.

A kézirategyüttes a következő évtizedekből is sok értékes adatot tartalmaz. Számos dokumentumot közöl a csömöri evangélikus iskoláért folytatott harcról, az önálló iskola megteremtéséről, a tanító feladatköréről, az első tantervről. Az 1820-as évektől kezdve több éven át felsorolja az evangélikus iskola tanulóinak névsorát (Krizsan, Fabok, Mrva, Badovszky, Gubek és egyéb nevűek) és tanulmányi, illetve magatartásbeli minősítését.

A kézirat lefordítását dr. Sajó Tamás kezdte el, a közeljövőben folytatódik e munka. Az eddig feldolgozott anyag a gyülekezet honlapján olvasható: http://csomor.lutheran.hu

(Írta: dr. Sajó Tamás)