Üdvözöljük Csömör Nagyközség honlapján!
2019. december 9., hétfő
2141 Csömör, Szabadság út 5. Tel.: + 36 28 544-020, fax: +36 28 544-040, e-mail: polghiv@csomor.hu
Akadálymentesített változat Kezdőlap

Csömör falu belső helyzete

Csömör a forradalom és szabadságharc előestéjén kb. 1000 lakosú település, melyből kb. 700 katolikus és 300 evangélikus. Ez a népesség összesen 36 jobbágyteleknyi földön gazdálkodott.


Legjövedelmezőbb gazdálkodási ágazata a szőlőművelés volt, különösen az Újhegyen, mely 1826-ban telepíttetett. Vagyis 1848-ban 20-22 éves volt ez a szőlő, a legjobb idejét érte. A szőlő összterülete kb. 500 hold volt, melyen ezekben az években átlag 13-14 000 akó bor termett.



Az 1846-1847. évi községi elöljáróság a következő volt. Gulyás János bíró, Fabók István törvénybíró, Ratskó György, Szulsanszki Mihály, Dudás János, Lassan György, Holbis József esküdtek és Sztansik Lajos jegyző. Az 1847-1848. éve elöljáróság pedig Szuhai György bíró, Skrvanyik István törvénybíró, Ratskó Márton, Pásztor Mihály, Ubrankovits György, Krizsán Márton, Bagyanszki János és Dudás János esküdtek, valamint Kőnig József „árvák attya”, azaz közgyám.



Az éves községbíró választásának ideje általában november 1. volt, ezért valami rendkívüli eseménynek kellett történnie, mert 1848. aug. 16-án már Agárdi József a bíró Szuhai György helyett. Az 1848 nov. 1-i választáson Ébner Lőrinc bíró, Ubrankovics György törvénybíró stb.



 



Az 1849. nov. 1. utáni községvezetés: Pásztor Mihály bíró, Gubek György törvénybíró, de 1850. márc, 26-án már Bosánszki György a törvénybíró, Krizsán István, Ursprunger Máté, Sumer György stb. esküdtek.



Csömör községnek ezek voltak a vezetői az igen nehéz forradalmi időszakban, jegyzője ezekben az években Sztansik Lajos volt.

Az 1848. márc. 15-én kezdődő magyar forradalom és szabadságharc óriási léptekkel haladt előre a magyar társadalom, Magyarország felemelése, korszerűsítése, polgári átszervezése és megerősítése útján.



Az országgyűlés 1848. márc. 18-án egyhangúlag elfogadta a közteherviselésről, az úrbéri viszonyok megszűntetéséről és az egyházi tized eltörléséről szóló törvényjavaslatot. Már márc. 22-én elfogadta az országgyűlés a nemzetőrség felállításáról rendelkező törvényjavaslatot stb.



V. Ferdinánd király 1848. márc. 28-i leiratában megtagadta a független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikk szentesítését. A fegyveres összecsapás az ellenforradalommal, a forradalmi honvédő háború egyre inkább elkerülhetetlenné vált, annak ellenére, hogy merő taktikából márc. 31-én a király mégiscsak jóváhagyta a független magyar kormányról szóló törvénycikket és ápr. 7-én a jobbágyfelszabadítást. A Habsburg hatalom időt akart nyerni, hogy katonailag felkészülve hozzáfoghasson a magyar forradalom leveréséhez.



Természetesen a függetlenségre törekvő magyar forradalmi vezetés sem tétlenkedett. Folyt az egész országra kiterjedő nemzetőrség szervezése. Ách Károly gödöllői szolgabíró 1848. jún. 21-én mutatta be PPS vármegye választmányának közgyűlésén Csomád, Mogyoród, Csíktarcsa, Kistarcsa, Cinkota, Csömör és Rákoskeresztúr helységek nemzetőrségének és esküdtszéki képességgel bíró polgárainak az összeírását.



A délvidéki szerb ellenforradalom miatt 1848. június végén Mészáros Lázár hadügyminiszter elrendelte, hogy PPS vm. – többek között – 4000 főből álló nemzetőr sereget küldjön a szerbek ellen, melyről a vármegye választmánya 1848. júl. 1-én tartott ülésén intézkedett.



A Pest megyei nemzetőr sere, melyben valószínűleg ott voltak a csömöri nemzetőrök is, hadjáratának útvonalát Kalma János nemzetőr, fóti parasztember naplójából ismerjük. „Ebben az esztendőben állíttatott a Köznépből őr sereg, akik is elmentünk az alsóbb vidékre. Ezeken a Helységeken és városokon keresztül, úgymint Csömör, Czinkota, Keresztúr, Soroksár, Haraszti, Taksóny, Latzháza, Pereg, Dömsöd, Dab, Duna-Vetse, Sólt, Akasztó, Kis-Kőrös, itt voltunk egy pár nap, ismét mentünk: Ketzel, Jankovátz, Mélykút, Szabadka, Topolya, Hegyes, Verbátz, Kis-Kér, itt voltunk egy pár nap, azután Verbátz mellé jöttünk táborozni, itt voltunk egy ideig, azután vissza felé jöttünk, Kulára, itt voltunk öt nap, azután jöttünk haza ezeken keresztül, Cservenka, Szivatz, Kernaj, Csanópi, Nemes-Militits, Sztanatits, Legyen, Gara, Vaskút, Baja, ott gőzhajóra ültünk és haza jöttünk.”



A fóti nemzetőrségnek nyilván azért kellett Csömör, Cinkota, Keresztúr, Soroksár stb. vonalon haladnia, hogy felszedje azok megszervezett nemzetőrésgeit is. Ez a nemzetőr csapat – úgy látszik – nem került harcba a Délvidéken, hanem Szenttamás első és második ostroma idején tartalékot képezett és rendfenntartást végzett Verbász környékén. A csömöri nemzetőrség létszáma 129 fő volt.



Az országgyűlés 1848. júl. 11-én Kossuth Lajos indítványára 200 ezer újoncot ajánlott meg a honvédő magyar hadsereg számára. Az 1848. szept. 16-án hozott országos rendelet értelmében a községeknek minden 127 lakos után két újoncot kellett kiállítaniuk. A bevonulási rendszer lehetővé tette, hogy a gazdák katonaköteles fiúk helyett mást állítsanak pénzért. Csömör község szomszédainak honvédeit név szerint ismerjük az un. Haynau-féle összeírásból, de ebben csömöriek nem szerepelnek.



 



A forrásokból nem állapítható meg, hogy Csömör miért nem adott katonákat a honvédségnek. Minden esetre meg kell említenünk, hogy a magyar honvédségben több tízezer szlovák is harcolt a forradalomért és a szabadságért. A Habsburg ellenforradalom oldalára mindössze néhány ezer szlovákot tudott csak felsorakoztatni Stur és Hurban legfőképpen az északnyugati megyékből.


PDF


Hozzászólok





Aktuális téma

A szelektív hulladékot október 25-én,  november 8-án  és november 22-én pénteken viszik el.

A zöldhulladékot november 1-jén, 15-én és 29-én pénteken viszik el. Decembertől tavaszig a zöldhulladék-szállítás szünetel.

 

 

Üzenőfal

A Csömöri Hírmondó és a Légy ott programmagazin következő száma november 27-én jelenik meg.

Időjárás