A középkorból egyetlen adatot sem ismerünk, amelyik templomára, vagy papjára vonatkozna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már a középkorban nem lett volna katolikus temploma és papja.
Az 1721. évi egyházlátogatási jegzőkönyv szerint a falu fölötti dombon egy káplona romjai voltak láthatók. Ez az épület nyilván a középkorból maradt meg, mert aligha építettek tempolomot egy pusztán a török hódítás, majd a kuruc szabadságharc idejében. A „falu fölötti dombon” megjelölés igen szemlélete, jellegzetesen középkori, netán Árpád-kori elrendezésre mutat.
A Vattayak – állítólag – az általuk betelepített evangélikusoknak templomot építtettek. Grassalkovich I. Antal 1731-ben jutott Csömör birtokában, ő a katolikusok betelepedését szorgalmazta és a hagyomány szerint az ekkor már álló templomocskát átadta a katolikusoknak.
A Helytartótanács utasítására PPS vármegyében 1733-ban elvégezték az egyházak állapotának a felmérését. Csömörön ekkor evangélikus parókia működött helybéli prédikátorral és egy imaházban. Mivel az ősszeírásban jól láthatóan kőtemplomról és imaházról tesznek említést, úgy véljük, hogy az imaház fából volt, vagy vályogtéglából. Ezt a jelentést 1733. márc. 26-27-én tárgyalta a megye közgyűlése.
A Helytartótanács 1733. ápr. 14-én kelt levelét 1733. ápr 27-30-án tárgyalta a közgyűlés. Ebben arról volt szó, hogy Grassalkovch azt állította, Kerepes, Isaszeg, Csíktarcsa, Zsidó, Csömör, Ecser, Soroksár falvakban épített templomot és ennek következtében ezekre kegyúri jogot kért.
A megye hatósága igazolta Grassalkovich templomépítéseit és ennek következtében ő 1733. dec. 6-án elnyerte a kegyúri jogot a felsorolt templomokra nézve. A megye válasza leszögezte, hogy Grassalkovich I. Antal a saját pénzén építkezett, nem a jobbágyokra kivetett külön adókból.
Ezeknek az adatoknak a tükrében úgy véljük, hogy Grassalkovich semmiképpen sem vette el az evangélikusoktól a Vattayak által emeltetett imaházat, hanem a saját költségén építtetett új templomot a katolikusoknak Nepomuki Szent János tiszteletére és lelki gondozásukra szerzetest küldött ide. Az 1732-es összeírásban Major György a harangozó, tehát a katolikusoknak harangjuk volt.
A váci egyházmegye újjászervezésekor Csömört Kerepeshez csatolták, 1761-ben áttették az újonnan alapított mogyoródi plébániához. Herceg Grassalkovich II. Antal 1792-ben plébániát hoztt létre Csömörön, melyhez hozzácsatolta Cinkotát és Szentmihály pusztát.
A jelenlegi katolikus tamplomot Grassalkovich I. Antal 1771. ápr. 25-én kezdte építtetni, a legenda szerint a templom terveinek nézegetése közben érte a halál 1771. dec. 1-én. Ezt a templomot 1773-ban szentelték fel a Szentháromság tiszteletére.
Az 1777-es leírás szerint három oltára volt, a főoltár a Szentháromság, a jobboldali a Szent Kereszt, a baloldali a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére emelve. Felszereléséhez tartozott ekkor 3 casula, 1 pluviale, 2 dalmatica, 2 kehely, 1 cibórium, 1 monstrancia. Ezen a tamplomon az első nagyobb javítási munkákat 1840-ben végezték el, melynek során Kajlinger Sebestyén ácsmester zsindellyel fedte be az egyházat.
A Szentháromság templom művészettörténet leírása röviden. Egyhajós, homlokzati tornyos, barokk templom. Külseje: Kosáríves, záróköves kapu, fölötte kosáríves ablak, melyet fölül voluták kereteznek. A falak szélein lapos falsávok láthatók. Egyszerű főpárkány, volutás oromfalak. A tornyon kerek ablak, majd félkörű ablak, zárókővel, kiemelt kereteléssel. Órapárkány, egyenes gulasisak, pala fedés. Az oldalhomlokzaton két ablak (balra az első befalazva), a szentélyen is, amelyik a nyolcszög három oldalával zárul, egy-egy ablak.
Belseje: Egyetlen félköríves nyílású kórus. A hajó egyetlen cseh-boltozattal fedett tér, a sarkokon egymástól elég távol lévő pillérpárokra támasztva, amelyeket konkáv hevederív köt össze. A szentély fölött lapos kupolás boltozás, a szentély lapos félköríves záródású. A kupolán bábos korlátot és áttört kupolás architektúrát ábrázoló freskő a XVIII. századból. Egyéb festés újabb.
Berendezése: A főoltárképen a Szentháromság megkoronázza Máriát. Körülötte festett oszlopos architektúra. Ez a jó színvonalú kép is XVIII. századi. A kórus előtti íves falmezőn két kép a XIX. századból, Krisztus a kereszten és Levétel a keresztről. A szószék egyszerű, barokk, festett képekkel beillesztve. A mellvéden a négy evangelista, a hátfal ajtaján Krisztus.
Felszerelése: Aranyozott ezüst kehely, kerek, hat kiugró bordával tagolt talpán vázaidomú, ugyancsak bordás nódusszal és egyszerű, újabb kupával. Rongált peremén a jegyek kivehetetlenek. Valószínűleg pest-budai munka. Talpperemén pontozva belevésve: CSÖMÖR 1772. Magassága 22cm, talpátmérője 13 cm.
Aranyozott ezüst cibórium. Egészen egyszerű sima, kerek talpon csipkés szélű leveles taggal kapcsolt balluszteralakú nódusz, egyszerű, újabb kupa, fedele is újabb. Talpperemén bevésés: C, S, Ö, 1772. Jegye: Pesti városjegy és MIS (Schwager János Mihály) mesterjegye, akinek működésére nézve 1769-1822-ig rendelkezünk adatokkal.
Aranyozott vörösréz, ezüstözött és ezüst részletekkel bíró szentségtartó. Ovális, tagolt talpán rocaille-os, rácsos éd növényi díszek között ovális medaillonokban a négy evangelista dombormű mellképe. Fölötte fűrészes levélkehelyből kiemelkedő nagy, cartouche-alakú szentségtartó, lomb és szalagdíszes ezüst keretben a szentségházzal, e körül a szokásos elrendezésben Szentlélek-galamb, Atyaisten, angyalok. Provinciális munka a XVIII. század közepéről. Magassága 44 cm., talpátmérője 17×13 cm.
A Csömöri-patak hídjánál állt Nepomuki Szent János szobra, aki a barokk korban az egyik legkedveltebb szent volt a nép körében. Volutás talapzaton színezett kő. Kezében feszületet és pálmaágat tart. Állíttatta Grassalkovich I. Antal 1771-ben. A népi hagyomány hol ehhez a szoborhoz, hol a tamplom tervrajzához köti a jelenetet, miszerint ezeket nézegette, amikor a halál eljött érte.
A csömöri római katolikus egyházközség művészeti értékei és jelképei között meg kell említeni pecsétnyomóját. Körirata: SIG. PAROCH. ECCLESIAE CSÖMÖRIENSIS. 1830. A körirat által bezárt mezőben felhőn ül az Atya és a Fiú, középen fölöttük pedig a Szentlélek galambja lebeg. A pecsét jelképe tehát maga a Szentháromság, amelynek tiszteletére a templomot szentelték.
A csömörön 1792-ben felállított római katolikus anyaegyház filiája volt – mint már említettük – Cinkota, Szentmihály puszta 1825-ben is. Egyházszervezetileg 1851-ben Csömör anyaegyházához tartozott Cinkota falu, Nagyszerntmihály puzsta, forrás puszta és Kissszentmihály malom.
A történeti irodalomban elterjedt, hogy Csömörön 1721-ben már evangélikus templom állt. Tekintve, hogy 1715-ben 14, 1720-ban 44, 1721-ben 53 családfőt írta össze Csömörön, melyek közül néhányat kihúztak, néhányan özvegyasszonyok voltak, nehezen képzelhető el, hogy 1715-től fogva ez a lakosság, akár földesúri támogatás mellett is, jelentékenyebb templomépületet hozzon létre. Nem felejthetjük el azt sem, hogy ha az evangélikusok többségben voltak is, laktak Csömörön még más vallásúak.
Pest-Pilis-Solt vármegye hatósága által 1733-ban végzett vizsgálat szerint Csömörön evangélikus prédikátor működött és egy „imaház” állt a rendelkezésükre. Véleményünk szerint ez az imaház nem volt azonos a középkori eredetű templom romjával, sem azzal a kőtemplommal, amelyre Grassalkovich I. Antal végül is megszerezte a kegyúri jogot. A jelenlegi evangélikus templom Csömörön 1871-ben épült fel.
Csömör legelső katolikus plébánosa Iványi János volt 1792-1797-ig. Pozsonyban született 1760-ban, tehát 32 éves volt, amikor Csömörre érkezett, előtte romhányi káplán volt, 1787-ben szentelték pappá Pozsonyban. Beszélt magyarul, szlovákul, németül és latinul. Iványi 1797-ben felettes hatósága Irsára helyezte, ekkor az irsai plébános, Ladiszlaidesz Imre jött helyébe Csömörre, valamilyen oknál fogva cseréltek.
Csömör római katolikus plébánosai
1792-1797 Iványi János (Ünnepélyes …….. 1793. jan. 16-án került sor.)
1797-1805 Ladiszlaidesz Imre
1805-1811 Agler Imre
1811-1819 Csrevko Lázár
1819-1822 Szinay József
1822-1829 Villinger János
1829-1852 Ellenbacher István
Csömör evangélikus lelkésze jakobei Sámuel 1727-ben, aki 1730-ban Bényére költözött. Lányi János érkezett ekkor Csömörre, aki haláláig, 1740 őszéig viselte ezt a tisztet. Sok evangélikus hívével együtt a pestis ragadta el. A csömöri evangélikus anyagyülekezet a pestis következtében megszűnt.
A megmaradt hívek a cinkotai evangélikus anyaegyház leányegyházának tagjaiként éltek tovább. A Grassalkovich-uradalomtól 1787-ben kapott csömöri gyülekezet belső telket és a tanító számára illetményföldet, mindez II. József király „türelmi rendeletének” a következménye volt. Hozzáláttak az imaház, a parochia építésének, melynek alapjait Ribay György cinkotai lelkész (1785-1796), Kovács Máté tanító, Králik István uradalmi ispán, Győri József jegyző, Szuhay György bíró jelenlétében rakták le.
Ennek a korszaknak evangélikus tanítói: Kovács Máté (1787-1793), klinger János (1793-1803), Ferencsik János (1803-1824), Simkó Mátyás (1824-1868).
