Üdvözöljük Csömör Nagyközség honlapján!
2019. december 9., hétfő
2141 Csömör, Szabadság út 5. Tel.: + 36 28 544-020, fax: +36 28 544-040, e-mail: polghiv@csomor.hu
Akadálymentesített változat Kezdőlap

A föld és a termelőszövetkezetek

A csömöri parasztságot letargia és passzivitás jellemzett 1945-1946-ban legfőképpen a helyi MKP vezetése szerint. A vádak szerint az igaerővel rendelkezők nem akartak szántani, nem akarták elfogadni a vetéskényszert az olajos magvakra, eltitkolták a teheneket, hogy a tejet maguk értékesítsék a különböző hivatalos szervek kijátszásával stb.


A községben nem jelentős földosztást hajtottak végre, bár a Lukács-féle nagybirtokot kisajátították, de ennek nagyobb része az Állami Gazdaságok Minisztériumának a kezelésébe került a Lukács kastéllyal együtt.



A Földigénylő Bizottság 1947. jan. 6-án beszüntette működését, mert a földhözjuttatottak megalakították az UFOSZ Szövetkezetet. Ennek elnöke Miklián József, alelnöke Baksa József, vezetőségei tagjai: Fogd Mihály, Helembai Jószef, Fabók Pál, Fábián Mihály, Kolipka Mihály, Bacher Antal voltak.



A helyi MDP, élén Radocsányi János párttitkárral, nyilván központi utasításra, 1948. október elsején megkezdte a termelőszövetkezet szervezését. A legelső belépők Helembai József, Helembai Józsefné, Petrovics János, Petrovics Jánosné, Trinka István, Trnka Istvánné, Szuhaj István, Szuhaj Istvánné, Baczkó Mihály, Baczkó Mihályné, Jagyugya Pál, Jagyugya Pálné és özv. Kusnyár Istvánné voltak. Mintegy hét család alapította meg a termelőszövetkezetet saját 1945 előtti földjein, illetve a földreform során részükre juttatott egy-két holdas törpegazdaságain.



A Rákosi Mátyás nevét fölvevő III: típusú termelőszövetkezet megkapta a községi elöljáróság kezelésében lévő állami tartalékföldet, összesen 56 kataszteri holdat. Az igaerő két pár lóból és 12 tehénből állt.

Elnökei voltak Helembai József, Trnka István, Magát István 1948-1953-ig.



 



A gyenge eredmény miatt 1953-ban Rákosi Mátyás megtiltotta ennek a szövetkezetnek, hogy nevét viselje.

Csömörön 1953-ban Haladás néven működött tovább ez a termelőszövetkezet. Nagy Imre miniszterelnök helyes szövetkezeti politikája következtében 1953-ban feloszlott a csömöri Dózsa I. típusú termelőszövetkezet, melynek elnöke Tóth József volt, mely 1951-ben alakult. A Haladás 53 tagja közül 28 pedig kilépett. Petrovics Jánosnét, Bori nénit választották meg elnöknek 1953. őszén, 1954-ben megérkezett Lipták Béla agronómus, az első felsőfokú végzettségű agrárszakember a csömöri tsz-ben. Bagyánszki Istvánné párttitkár vezetésével a tsz MDP tagjai önálló pártcsoportot hoztak létre 1954-ben. A következő évben már „asszony tsz-nek” hívták a sajtóban is, 1956-ban 56 tsz-tag közül 45 asszony és 11 férfi volt.



A Haladás tsz. az 1956-os forradalom és szabadságharc idején nem oszlott fel, bár nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. Bagyánszki Istvánnét választották elnökké 1957-ben, Mátyus Lászlóné agrár-pénzügyi szakember érkezett ekkor a vezetésbe.



A termelőszövetkezetek szervezésének második szakaszában, 1960-ban a Haladás tsz. vette fel az új belépőket: Morva Istvánt, Fábián Ferenc, Agárdi István, Agárdi László, Morger Miklós, Fabók Pál stb. A Haladás 1960 őszén 114 tagot számlált és 268 holdon (154, 1 ha) gazdálkodott.



Az 1961-ben létrejött Haladás Mgtsz. 478 új belépőt vett fel (csak 3 család nem lépett be!) és új vezetőséget választott. Közgyűlésén Fábián Ferenc középparaszt beszéde hozta meg a döntő fordulatot. „… a mai naptól ne legyen kis termelőszövetkezet és nagy termelőszövetkezet emlegetése, evangélikus vagy katolikus, szegény vagy gazdag, mert mindezen megkülönböztetések már a múlté. Az sem kérdés már a faluban, hogy legyen vagy ne legyen termelőszövetkezet, az már eldőlt, hisz megalakult az egész falut egybefogó termelőszövetkezet. A meddő viták helyett, a viszálykodás helyett az a feladat, hogy összefogjunk és dolgozzunk, hogy a termelőszövetkezet jó legyen, és szép eredményeket érjen el, mert csak így találja meg mindenki a számítását.”



Az alakuló közgyűlésen megválasztott vezetőség 13 tagú lett. Az elnök továbbra is Bagyánszki Istvánné maradt (1957. novemberétől), elnökhelyettes Fábián Ferenc lett, a vezetőség tagjai Michel Pál, Bátovszki Antal, Bátovszki Györgyné, Bátovszki Pál, Vértesi Nagy László, özv. Szlaukó Pálné, Krizsán Györgyné, Klacsán György, Agárdi László, Vidra Jánosné. A tsz. párttitkára ezekben az években Bus Mihály volt.



Ónodi Gedeon agronómus kezdeményezésére 1965-től a tsz magtermesztéssel (saláta, paradicsom) kezdett el foglalkozni. A paradicsomot kettős céllal termesztették: a húsát a Csömörön megépített lé-állomáson ivólé formájában a Budapesti Konzervgyár vette át, a magja pedig az Országos Vetőmagtermeltető Vállalathoz került. Ekkoriban nyitotta meg a tsz. a kavicsbányáját is, mely jelentősen hozzájárult a tiszta nyereség növeléséhez. A kavicsot Michel Pál a Zsellér-dűlőben fedezte fel mélyszántás végzése közben.



Bagyánszki Istvánné tsz-elnök 1974-ben ment nyugdíjba, helyébe a közgyűlés Fábián Ferencet választotta meg elnöknek. A környékbeli tsz-ek egyesüléséről 1973. óta folytak a tárgyalások. Bizonyos fenntartások sokáig éltek a csömöri tsz-tagok körében az egyesülésekkel kapcsolatban. Végül 1976. dec. 15-én mondta ki a tsz. közgyűlése, hogy hozzájárul az egyesüléshez. A Budapest XVI. kerületi (Cinkota) Aranykalász, a csömöri Haladás és a kerepesi Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1977. jan. 1-től egyesült Szilasmenti Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven, első közös közgyűlését 1977. jan. 10-én tartotta. Az elnök Z. Molnár Mihály lett, általános elnökhelyettese a csömöri Fábián Ferenc lett, a csömöri (II. számú) kerületvezető agronómus Tormai Tibor lett, aki 1974-től töltötte be ezt az állást a Haladás tsz-ben.



A Szilasi Egyesült Mgtsz-től az állam megvonta a dotációt az 1980-as évek elejétől fokozatos mértékben. Végül az állami támogatás teljesen elmaradt, a tsz-ek az egész országban nagyrészt csődbe mentek, köztük a Szilasmenti is válságba jutott. A segéd- vagy melléküzemágak létrehozása késleltette ezt a folyamatot, néhol megmentette a szövetkezeteket.



Az 1988-1989-es években a Szilasmenti Mgtsz-ben is, azok akiket erőszakkal léptettek be annak idején a tsz-be, visszakérték a földjeiket és egyéni gazdaságok létrehozásán fáradoztak. Az új korszak, az un. rendszerváltás azután reménnyel töltötte el a mezőgazdaságból megélni kívánókat is.


PDF


Hozzászólok





Aktuális téma

A szelektív hulladékot október 25-én,  november 8-án  és november 22-én pénteken viszik el.

A zöldhulladékot november 1-jén, 15-én és 29-én pénteken viszik el. Decembertől tavaszig a zöldhulladék-szállítás szünetel.

 

 

Üzenőfal

A Csömöri Hírmondó és a Légy ott programmagazin következő száma november 27-én jelenik meg.

Időjárás